Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 8. szám - Városi és községi adóztatás

Városi és községi adóztatás. Ez adózás nem fedezte a rendes szükségleteket, mert az állam az 1920. évben a rendezett tanácsú városokat a következő összeggel segélyezte: közigazgatási államsegély címén 791.500 K-val,, iskolai államsegély címén 149.317 fogyasztási adó államsegély címén 201.124 „ egyéb államsegély címén 915.894 ezenkívül a 4776 városi alkalmazott fizetésének kiegészítéséül: háborús segély címén 22,336.000 drágasági segély címén 22,336.000 családi pótlék címén 4,604.500 Összesen tehát . . . 33,859.335 K-val. Az 1921. év e városok háztartási helyzetén is rontott, mert a városi pótadók emelése dacára sem kerültek a városok abba a helyzetbe, hogy az alkalmazottaik megélhetését a fokozódó drágaság mellett biztosítsák. E nehéz viszonyok ráutalták az államot, hogy a rendezett tanácsú városok segélyét is emelje s ez adja indokát annak, hogy az 1921. évben már az állam 831.500 K közigazgatási államsegélyen felül 4776 rendezett tanácsú városi alkalmazott: háborús segélyére 4,498.000 K-t, családi pótlékára 6,506.000 „ drágasági segélyére 27,869.000 ., rendkívüli segélyére 11,682.500 ,, természetben'! ellátására . 166,868.116 .. Összesen . . . 218,255.116 K-t utalt ki. Községek közterhe: A nagy és kisközségek az 1886 : XXII. t.-c. szerint helyi terheiket csak az egyenes állami adók után százalék szerint kivethető községi pótadóval fedezhetik. Önálló községi adók behozatalára nincsen joguk. Községi pótadók kivethetők az 1886 : XXII. t.-c. alapján, az 1868. évi XXXVIII. t.-c. alapján, (iskolai pótadó) az 1891 : XV. t.-c. alapján (óvodai pótadó) és az 1884: XVII. t.-c. alapján (ipariskolai pótadó). Befolyt pedig állami adóalapon 1542 százalékig emelkedő kivetés mellett községi adókban az 1920. évben 254,299.567 K. Ezen bevételhez hozzászámítva a vármegyei törvényhatósági pótadókat 86,720.200 K-t, a községi közmunkaváltságot 60,717.332 K-t, a vízszabályozási járulékokat 22.130.872 K-t, a kereskedelmi és iparkamarai illetékeket 939.452 K-t és az egyéb községi közterheket 38,738.153 K-t, összesen 209,246.009 K-t. 5,480.77? lélekszám mellett a községekben egy főre 85 K helyhatósági adóteher esik az 1920. évben. E megterhelés azonban nem volt elegendő a községek rendkívüli kiadásainak fedezésére, úgy, hogy az állam 36,015.255 K segéllyel volt. kénytelen az 1920. évben a községeket támogatni. Az 1921. év még kedvezőtlenebb volt a községi háztartásra. A községi pótadó kivetési százalék tetemes emelése dacára ez évben sem voltak képesek a községek alkotó munkára, sőt még alkalmazottaik megélhetését sem tudták saját erejükből biztosítani. Az állam ezért a 4216 községi alkalmazott fizetésének kiegészítéséül az 1921. évben 69,474.490 K segéllyel és az alkalmazottak természetbeni ellátása címén 147,302.340 K-val, összesen, tehát 216,776.830 K-val segélyezte őket. 272 8—9. SZ.