Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 7. szám - Gyakorlati megjegyzések. a jövedelem és vagyonadó törvényekhez és az 52.000/921. sz. Utasításhoz

'Dr. Sztojka: Megjegyzések a jövedelem- és vagyonadó törvényekhez. adóztatás folytán kizáratnánk az inernacionális devizaforgalomból, ez vég, eredménykép a korona értékének lényeges hanyatlását vonhatná maga után, amely mínuszt pedig az új adóból várható jövedelem távolról sem egalizálná. Kifejezésre jut a szaksajtóban az a nézet is (1. Pesti Tőzsde f. é. ápr. 27. sz.), hogy az új adó kivetése és ellenőrzése megfelelő szervezet nélkül egyenesen megvalósíthatatlan feladat. Ily szervezet hiányában a" zúgforgalomnak és a visszaéléseknek igen tág tere nyílna. Megfelelő szervezet vagy a devizaközpont útján, vagy pedig a nagybani devizaüzletekkel foglalkozó bankoknak az új adónem bevezetése érdekében ezen üzletágra vonatkozóan mintegy törvényes monopóliummal való felruházása útján volna létesíthető. Az idézett közlemény kellő nyomatékkal hangsúlyozza azonban, hogy ezen megoldási módok egyike sem volna kívánatos. Az előbbi ugyanis, nevezetesen a devizaközpont intézményének állandó fenntartása, nagyon ellenszenves a gazdasági életben, mely valósággal irtózik a központosított gazdálkodástól, míg az utóbbi a kiváltságolás okából érthetően egyenesen lehetetlen helyzetet teremtene. „A valutafoigalmi adó fenyegető réme" című cikkében (1. Omke. júl. 8. sz.) Vágó József utal arra a tényleg közvetlen adózás nélküli nyerési lehetőségre, amelyet a valutákban és devizákban való spekuláció nyújt s mely szempont pénzügyi kodifikációnkat ez adónál egyebeken kívül szintén vezérli. Ezen adó keresztülvitelének közvetfen hatását: a koronaárfolyam rögtöni lejebbítésében, további hatását pedig a devizák itteni megdrágításában, az arbitrage üzletág kipusztításában, a budapesi valuta- és devizapiac elsenyvedésében s végül a valuta- és devizakereskedelemnek megbízhatatlan lánckereskedők kezére juttatásában látja Vágó József. Míg Gerő Ödön főtitkár (1. Omke. júl. 15. sz.) a tervezett adó előrelátható következményeiként azt állapítja meg, hogy megnehezíti az árúkereskedelem mozgékonyságát, megbénítja üzletkötéseit, kisebbíti vevőkörét s kikapcsolja a magyar koronát a valuta- és devizavásárlásainkból. E káros jelenségeken kívül az idézett cikk még arra is utal, hogy ha ezen forgalmi adónál is a kereskedők szerepelnének az adóbegyűjtés közegeikép, úgy ez egyrészt a kereskedelmi üzletvezetésnek olyan nagymérvű elbürokratizálásávai járna, melyet a kereskedelem nem bír el és másrészt pedig az üzletkötés nyilvános feltárását, az üzleti titoktartás megsértését is jelentené, amitől viszont a kereskedelem ösztönszerűleg idegenkedik. Nagy vonásokban ezek azok a szempontok, melyek a szaksajtóban kifejezésre jutottak s melyek a törvényjavaslat megalkotásánál de lege ferenda, mindenesetre figyelemre méltatandók. iiiiiiiiiiiiijiiiiiiiiiiiiiiifiiiiriiiiiiiirtiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii X Gyakorlati megjegyzések Ya jövedelem és vagyonadó törvényekhez és az 52.000/921. sz. Utasításhoz. Irta: dr. Sztojka Miklós szegedi pü. titkár. Az 1920/21. évi jövedelem-vagyonadó kivetése az egész országban befejezéséhez közeledik, Csongrád vármegyében már be is fejeztetett. A jövedelem-vagyonadó állalános behozatala s pénzünk elértéktelenedése következtében igazán alacsony létminimum folytán a jövedelem-vagyonadóköteles alanyok száma az 1920. évtől kezdve többszörösen megsokasodott, hiszen az Utasítás 18. §-a szerint a legszegényebb néprétegektől: az egyszerű napszámosoktól, az egyszerű házicselédektől, 7. sz. 243