Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 7. szám - Pro és contra szempontok a valuta- és devizaadó köréből

Dr. Ernyei Béla: Pro és contra szempontok a valuta- és devizaadó köréből. piacot. Sőt szerinte megfontolandó volna, vájjon egyáltalában szükség van-e a valuta- és devizapiac megadóztatására, mert körínyen megtörténhetik, hogy e forgalmi adóval teljesen tönkreteszik a lendületnek indult budapesti valuta- és devizapiacot. Práger e nyilatkozatával kapcsolatosan utalás .történik arra, hogy a még nem publikált törvényjavaslat különbséget kíván tenni egyrészt a valuta-, másrészt a devizaügyletek között. Az utóbbit ugyanis, mely főleg a legitim kereskedelem igényeit hivatott kielégíteni, nem akarná olyan terhekkel sújtani, mint az előbbit, mert emez nagyrészt nyerészkedési célokat is szolgál s így sokkal jobban el tudja viselni a magasabb adótételeket. A valutáknak egyébként a vagyoneltitkolás és e réven az adótól való menekülés eszközeikénti köztudomású favorizálása szintén e megkülönböztetés jogossága mellett szól. Az idézett közlemény végül reámutat arra, hogy a piacon nagy idegenkedéssel fogadott adó a valuták mesterséges megdrágításához fog vezetni, ennek terhét a kereskedők természetesen a fogyasztókra igyekeznek áthárítani, ami viszont végeredménykép egy újabbi, semmiesetre sem kívánatos drágasági folyamat megkezdését jelentené. Ugyancsak figyelemre méltó Nagel Pálnak, a Valutakereskedők Egyesülete elnökének álláspontja is. (L. Magyar Nemzetgazda f. évi ápr. 15. sz.) Eszerint az, hogy a budapesti valuta- és devizapiac Középeurópa metropolisai között mint igen teljesítőképes piac szerepelt, főleg annak köszönhető, hogy nálunk az üzletkötési lehetőségeket a minimális költségek kétségen felül nagy mértékben megkönnyítették.*) Nagel további okfejtése szerint az a terv, hogy az idegen bankjegyek magasabb adótétel alá essenek, — az olyannyira óhajtott idegenforgalom káros befolyásának szempontján kívül, — különösen azért nem helytálló, mivel az, hogy az idegen pénznemek vásárlása minden esetben vagyonelrejtést céloz, csak suppozició, s mivel az ilyen célú vásárlások a tényleges forgalomnak amúgy is csak egészen elenyésző töredékét képezik. A valuták magasabb megadóztatása ezenfelül természetszerűleg a devizára terelné át a spekulációt, ami azonban — minthogy ez viszont nemzetközi vonatkozásokban okozna nagy károkat •-- egyáltalában szintén nem volna kívánatos. Vargha Imre pénzügyminiszteri államtitkár szerint (1. Magyar Kereskedők Lapja í. évi júl. 8-iki számában: „Infláció és adózás" című nagyértékü tanulmányának befejező részét) a tisztán nyerészkedési céllal űzött valutaüzleteket a legsúlyosabb adótételekkel lehetne megróni, mert a valutákkal való nagymérvű üzérkedés sem gazdasági, sem erkölcsi szempontból nem kívánatos. A súlyos valutaadó azonban, minthogy valutára, de főleg devizára a tisztességes kereskedelemnek és iparnak nagy szüksége van, ezen érdekekre káros hatással volna. Vargha elméletileg azt a megoldást látná helyesnek, mely az adókulcsokat a kétféle célú, t. i. a speekulativ és a legitim forgalomra, kétfélekép állapítaná meg, de nyomban koncedálja, hogy az ezen elvileg helyes megoldás azonban a gyakorlatban alig volna megvalósítható. Épp ezért szerinte az volna a leghelyesebb megoldás, ha a valutaügyletek vonatnának súlyos, a devizaügyletek pedig enyhébb adókulcs alá. mert hiszen, miként ezt az idézett közlemény megállapítja, a kereskedelem többnyire devizákat igényel és nem tényleges valutákat. Végül is ama meggyőződésének ad kifejezést Vargha államtitkár, hogy ennek az adónak behozatalát soká elodázni nem szabad. Egyéb közleményekben (1. Magyar Nemzetgazda f. é. máj. 6. sz.) továbbá többek között az jut kifejezésre, hogy a legitim üzlet rovására az adózási kényszert kijátszó illegitim üzlet fog előre láthatóan és elkerülhetetlenül kifejlődni. Külkereskedelmi mérlegünk passzivitása folytán az ország még nagy mértékben szorul importra, aminek lebonyolítása szoros összefüggésben van a devizaforgalommal. Ha tehát, miként a szaksajtóban erre helyesen történik utalás, a tervbe vett meg) Az arbitrage, a wieni piaccal való kapcsolat is az osztrák Devizaadó Szabályok tekintetében 1. e közlemény írójának a Pesti Tőzsde f. évi július 20-iki számában megjelent cikkét 242 7. SZ.