Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 7. szám - Pro és contra szempontok a valuta- és devizaadó köréből

Dr. Ernyei Béla: Pro és contra szempontok a valuta- és devizaadó köréből. miniszteri rendelet egyébként lehetővé tette, hogy a váltságkötelesek a küllföldi kifizetésnek az államkincstár részére történő átengedése, neveze­tesen a kincstárra való engedményezése útján rójják le ezen váltságot. A valuták és devizák megadóztatásának szempontjából de lege lata ez a helyzet áll fenn hazánkban. Ám lássuk e kérdést: de lege ferenda! Már hosszabb idö óta lappang és időközönkint felbukkant a közgaz­dasági szaksajtóban az a hír, miszerint a pénzügyi kormány a valuta- és devizapiac megrendszabályozásával s különösen a valuták és devizák for­galmának megadóztatásával akar gátat vetni a túlzott spekulációnak. A hír igaznak bizonyult, mégis egyelőre csak annyiban, hogy a valuta- és deviza­forgalom nagy mértékben korlátoztatott és hogy ezzel kapcsolatosan a devizaközpont intézménye újból felállíttatott. A valuta- és devizapiacnak a tervezett új adó általi megrendszabályozása azonban ezideig még nem következett be; mivel ezen adó keresztülvitelét technikai nehézségek gá­tolják. A szóbanforgó adó behozatalának halogatása a legeklatánsabban igazolja egyúttal a teiv megvalósításával szemben a szakkörök által fel­vetett aggályok komolyságát is. Bár nem szenvedhet kétséget, hogy ha a valuta- és devizaforgalom megadóztatása idővel, — és pedig valószínűleg az amúgy is csak átmenetileg s nem tartósan korlátozott forgalom újbóli felszabadítása után — mégis bekövetkeznék, úgy a spekulációra ezen adó mindenesetre szintén mérséklőén hatna. De ezen kívül az új adó az állami bevételek szükségszerű tokozásának célját is szolgálná. Kállay Tibor pénzügyminiszter az indemnitási javaslat beterjesztése utáni felszólalásában az állami bevételek fokozását első és főfeladatként jelölte meg. Programmjának gerince: az államháztartás egyensúlyának helyreállítása, mivel ez biztosítja egyedül valutánk további esésének meg­szűntét. E programm keretébe egész adórendszerünk átalakításán, egy­szerűbbé tételén, a különböző adók progresszív kiépítésén és megreformá­lásán kívül, különösen az egyforma megadóztatás biztosítása tartoznék. Mint eddig kiaknázatlan egyik új bevételi forrás volna a valuták és devizák­adómentes forgalmának szándékolt megadóztatása is. Hogy azonban az ez év őszére tervezett devizaadó tényleg ezen időpontban, avagy csak ké­sőbb, a forgalom felszabadítása után fog meghonosíttatni, avagy hogy ezen adó terve esetleg végleg elejtetik-e, mindez ma még nyilt kérdés. A devizaközpont újbóli felállítása a valutákbani és devizákbani spe­kulációnak köztudomásúlag egy csapásra gátat vetett. A kereskedelem ­azonban, tapasztalat szerint, nem tűri a megkötöttséget, aminek végered­ménykép ismét csak a valuta és deviza legális forgalmának teljes szabaddá tétele leend idővel természetszerű következménye. Bár a tervbe vett adó, melynek megvalósítása úgyszólván már a küszöbön állott, valamint az újból életrehívott devizaközpont egyaránt mint a forgalom korlátozásai jelentkeznek, a jelen rekapituláció során azonban csakis a valuta- és devi-zaadónak a piacra gyakorolt kihatásaira s a gazda­sági élet szempontjaiból várható hátrányos következményeire terjeszke­dünk ki. A közgazdasági és pénzügyi szaksajtóban ez év tavaszán, majd utóbb is több közlemény jelent meg a devizák és valuták tervbe vett megadóz­tatásának időközönkint akúttá vált kérdéséről. Figyelemmel a fentebb kifejtettekre, úgy vélj ÜK, hogy nem végzünk felesleges munkát, ha a szak­sajtóban felszínre került pro és kontra érveket — a kérdés kétségtelenül érdekességének okából — felújítva s azokat egyúttal megfelelően cso­portosítva, fontosabb vonatkozásaikban áttekinthetőség kedvéért ehelyütt tömören összefoglaljuk. A legutóbbi devizarendelet óta e kérdés amúgy is élénk megvitatás tárgya, a szaksajtó közlései feletti szemle s a szóbanforgó kérdésnek adózási szempontból való diskussziója tehát kettőzött mér­tékben tarthat számot az érdeklődésre. Reátérve most már a szaksajtó említett közléseire, Práger Gyula udv. tanácsos, a Giró vezérigazgatója, e forgalmi adó behozatalánál min­denekelőtt nagy óvatosságra int (1. Pesti Tőzsde f. é. ápr. Í3. sz.), nehogy a túlszigorú korlátozások és súlyos adók megbénítsák a valuta- és deviza­7. sz. 241

Next

/
Thumbnails
Contents