Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 7. szám - Az új adótörvények

Az új adótörvények. elveket kívánja megadni, melyeknek keretében a szabályrendeletek megalkotandók lesznek. Fényűzési lakásadó alá csak a természetes személyeknek olyan lakásai esnek, melyek a lakást haszná,ló családi körülménvei'he? képest a rendes szükségletet meghaladó számú helyiségből állanak vagy — a helyiségek számára való tekintet nélkül — nagy kényelemmel vagy fényűzéssel vannak kiállítva. A fényűzési lakásadó alanya az, aki a lakást használja. Ha a lakást felosztatlanul többen használják, ezek együtt válnak adóalanyokká és a terhükre közös tétel alatt kivetett adóért egyetemleg felelősek. A lakás ideiglenes adómentessége a fényűzési lakásadó alól nem mentesít. A fényűzési lakásadó alapja a fizetett bér vagy az összehasonlítás útján megbecsült haszonérték. Ha azonban a lakáshoz a lakó vag'y más által használt iroda, rendelő stb. tartozik, az ezekre eső aránylagos rész nem szolgál adóalapul. Az adó kulcsa 20—60% a fizetett bér vagy összehasonlítás útján a házadónál megállapított haszonérték után. Az általános kereseti adóban _az erről szóló törvényjavaslat egyesíti azokat a jövedelmeket, amelyek ma az I., III. és IV. oszt. kereseti adó, a bányaadó, valamint a szoros értelemben vett járadékadó alá tartoznak és e szempontból nagyjában megegyezik a Wekerle-féle általános kereseti adóról szóló 1909 : IX. t.-c. meghatározásával. A javaslat 1. §-a szerint általános kereseti adó aá tartozik mindaz a jövedelem, amely a következő forrásokból származik: 1. az ország területén bárki által folytatott ipari és kereskedelmi üzletből, bányászatból; 2. az ország területén bárki által folytatott szellemi és bármi más haszonhajtó foglalkozásból; 3. az ország területén bárki által élvezett, bárhonnét származó szolgálati viszonyból vagy munkabérviszonyból; 4. az ország területéről származó, s bárki1 által élvezett, nemkülönben a külföldről származó s az ország lakosa által élvezett járadékokból. Ide tartoznak különösen: az életjáradékok, a rokonsági évjáradékok, a tartásdíjak, az özvegyi jog címén kiszolgáltatott életjáradékok, hacsak ez utóbbiak nem a férj vagyonának haszonélvezetében állanak, amely után a jövedelmadón kívül az özvegy egyéb adót is fizet; 5. mindazokból a járadékszerű visszatérő szolgá/ltatásokból, amelyeknek teljesítése törvényen, bírói ítéleten vagy szerződéssel megállapított, de nem szolgálati viszonyból eredő kötelezettségen alapul; 6. a találmányok és talámányi szabadalmak használatáért, valamint a szerző halála után az örökösökre átszállott szerzői jogért fizetett díjakból; 7. a gyógyszertárak, iparüzletek, bányaművek és egyéb, földvagy házadó alá nem eső tárgyak vagy jogok használatáért járó haszonbérekből vagy más szolgáltatásokból, a bányamíveléshez i 226 7 SZ.