Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 7. szám - Az új adótörvények

Az új adótövények. szükséges beleegyezésért fizetett ellenszolgáltatásokból (termelési jutalékokból), valamint általában a szolgalmakért járó haszonvételekből; 8. az örökbérbői és a zsellérbirtokok haszonvételéért fizetett évi szolgálmányokból és az eféle, földadó alá nem eső haszonvételi jogok (örökváltságok) után fizetett évi tartozásoknak a kamatokra eső részéből; 9. a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó 1920 : XXXVI. t.-c. 61. §-a alapján alkotott járadéktelkek után fizetett járadékokból. Nem tartoznak általános kereseti adó alá: 1. a földadó alanyainál a mező- és erdőgazdasági termelés, szőlő- és kertmívelés, továbbá az ezekkel kapcsolatos mellékiparágak jövedelmei, ha ezek a saját nyers termékeiknek ipari feldolgozás nélkül való eladására szorítkoznak; 2. a házadó és a fényűzési lakásadó alá eső jövedelmek; 3. a társulati adó alá tartozó jövedelmek. Az általános kereseti' adó eredményét a javaslat átengedi a községeknek és ezt az adót községi szolgáltatássá alakítja át. Az általános kereseti adó alapja általában az adóévet megelőző évben elért tiszta jövedelem, melyet a jövedelemadóra nézve ma is érvényes szabályok (1909 : X. 12. §.) kell kiszámítani. Az általános kereseti adó kulcsát a község (város) saját költségvetésében 5%-nál nem magasabban évenkint állapítja meg; amenynyiben azonban a községnek (városnak) szükségletei az 5%-os kulcs mellett sem lennének fedezhetők, a kivetési kulcs a pénzügyminiszter engedélye mellett 10%-ig emelhető fel. A javaslat 1. §-ának 3., 4. és 5. pontjaiban felsorolt jövedelmek 0-125%-tól 5%-ig emelkedő skála szerint adóznak. Az általános kereseti adó községi szolgáltatás lévén, utána más községi adó nem jár. A tényleges jövedelmet az adózó évenkint bevallani köteles, kivéve a szolgálati és munkabérviszonyból eredő jövedelmeket, melyekről a munkaadó ad bevallást. Az adóalapot elsőfokon a község (város), illetve az adóösszeíró bizottság által teljesített összeírás segélyével évenkint a pénzügyigazgatóság állapítja meg. (Fellebbezési fórumok úgy a község, mint az adókötelesek részéről: adófelszólamlási bizottság és közigazgatási bíróság.) Az adóalapnak elsőfokú megállapítása alapján az adót a községi elöljáróság (városi adóhiVatal) veti ki és erről az adózónak fizetési meghagyást ad. A szolgálati és munkabérviszonyból származó jövedelem után járó általános kereseti adót az adóköteles jövedelemből szavatosság mellett a munkaadó vonja le és szolgáltatja be az illetékes községi vagy városi pénztárba. A munkaadó tartozik feljegyzéseket vezetni, az alkalmazottaktól levont adóról két példányban szerkesztendő illetményjegyzéket készíteni, azokat az adó levonásakor az alkalmazottakkal aláíratni, az illetményjegyzék egyik példányával a levont adót beszolgáltatni1, az illetményjegyzék másik példányát pedig s az esetleg 7. sz. 227