Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1922 / 7. szám - Az új adótörvények
Az új adótörvények. épületek hozadékával. Az aránytalanságot, amely a különböző épületeken nyugvó adóteherben eddig nyilvánult, a házosztályadó rendszere idézte elő. A házosztályadó fix tételei a házosztályadónak mindhárom fokozatában a lakrészek száma szerint igazodnak és az épület fekvése, minősége, helyiségeinek nagysága az adótételek alkalmazása sorájn semmiképen nem jön figyelembe, hanem kizáróiag a szobák és a nyitott helyi'ségek száma az irányadó, ellentétben a házbéradóval, amely vagy a tényleg fizetett bérösszegen, vagy az összehasonlításon alapuló bérértéken nyugszik. A kétféle adónem alkalmazása mellett előálló aránytalanságokat a javaslat azzal kívánja kiküszöbölni, hogy a házosztályadót teljesen megszünteti és a bérbe nem adott épületek hozadékát becslés és összehasonlítás útján állapítva meg, az ország egész területén levő és házadó tárgyát képező épületeket egységesen házadó alá vonja. A házadó alapja tehát mindenhol vagy a tényleges hozadék,, vagy a felbecsült haszonérték, a lakásrészek száma pedig többé nem mint adóalap, hanem mint a becslés egyik tényezője jön figyelembe. (Az adó kulcsa azonban, mint alább látni fogjuk, nem egységes.) Az állandó adómentesség kedvezményét a javaslat lényegesen megszorítja és pedig különösen azokat, amelyek a lakásul szolgáló épületekre vonatkoznak. Az ideiglenes adómentesség tekintetében az 1909 : VI. t.-c. általános elvi szabályt tartalmazott, melynek alapján minden új építkezés adómentességet nyert. A javaslat az ideiglenes adómentességnek csak eljárási szabályait írja elő, míg az ideiglenes adótességek tárgyi joga tekintetében, hogy t. i. ilyen adómentességek hol, milyen időre és milyen feltételek mellett engedélyeztessenek, csetről-esetre külön törvények fognak rendelkezni. Az eddig megadott adómentességek azonban lejártukig érvényben maradnak. Az adó knlcsüt az 1900 : VI. t.-c. a különböző helyek, illetve adókörzetek szerint 9, 11, 14, 15 és 16%-ban állapította meg. A javaslat ezt az ötféle adókulcsot nem veszi át, hanem az egyes helyeknek igazságosabb átcsoportosítása mellett csupán háromféle adókulcsot létesít és) pedig Budapesten 24%-kal, városokban és engedélyezett gyógyfürdőhelyeken 20%-kal és másutt 15%-kal. A házadó eddigi jürnlékai közül az általános jövedelmi pótadó és az országos betegápolási pótadó megszűnnek, egyéb helyhatósági adókról pedig külön törvény fog rendelkezni. A házadókataszter megszűnik, mert fenntartásának csak a házosztájlyadó fennállásáig volt értelme. A kivetési lajstromok nem tétetnek közszemlére, hanem a házadó fizetésére kötelezett a terhére megállapított adóösszegekről fizetési meghagyást kap. A kivetés ellen ennek a fizetési meghagyásnak kézbesítésétől számított 30 nap alatt lehet fellebbezései élni. A fényűzési lakásadóval a javaslat a .(vármegyei és városi) törvényhatóságokat kívánja a javaslat új bevételi forráshoz juttatni. A törvényhatóságok ezt az adót az általuk megállapítandó szabályrendeletben fogják szabályozni, a javaslat csak az általános irány7. sz. 225