Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 6. szám - A nagybirtok vagyonváltsága

Joggyakorlat. rozott termés is benne foglaltatik. (Közig, bíróság 1.096/1922 P. sz.) Konverziós kedvezmény. 1881: LXX. t.-c l. §. 100. A jegybank kamatlábának 4 -on felüli emelkedésétől függő kamatlábfelemeihetés a konverziós kedvezmény megtagadására indokul nem szolgálhat Indokok: A II. A. és nővére által a panaszostól az 1918. évi július hó 1-én kiállított kötelezvény alapján felvett 320.0Ü0 k törlesztéses kölcsönből, a vitátlan tényállás szerint törlesztetett az adósoknak a Budapest főváros pesti része 1.312., 17.189. és 17.191. sz. telekkönyvi betétjeire: a) 3.085/1918. tk. sz. végzéssel bekeblezett . . 14.000 K b) a 10.428/1918. tk. sz. végzéssel bekeblezett . 7.000 „ c) a - 24.824/1912. tk. sz. végzéssel bekeblezett . 10.000 „ d) és a 9.483/1917. tk. sz. végzéssel bekeblezett 250.000 koronából . . 190.000 „ összesen . . . 221.000 K jelzálogos régi kölcsöntartozás. A régi kölcsönök kamatlába vitátlanul 8% volt; a fent idézett 320.000 korona új kölcsön kamatlába pedig a telekkönyvi kivonatok és a budapesti központi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságnak 13.341/1918. tk. számú végzése szerint 5%, ami mellett még költségbiztosítékul 70.000 K köttetett ki és kebleztetett be. Az 1881 : LXX. t.-c. alapján az új kölcsönre nézve az említett 221.000 K régi kölcsön erejéig igényelt illetékkedvezményeket alsófokúlag egyedül abból az okból tagadták meg, mert a hitelező s panaszos pénzintézet az új kölcsön kamatlábának esetleges arányos felemellietését a kötelezvény 6. pontjának utolsó mondata szerint fentartotta magának azzal a 6. pontban foglalt kikötéssel, hogy ha a jegybank (osztrák-magyar bank) vagy betétek kamatlába 4%-on felül emelkednék, a jelen kölcsön utáni kamatok is az emelkedés arányában felemelhetők legyenek. Ámde minthogy az osztrák-magyar bank kamatlábának 4%-on felüli emelkedése, mii)t nem a panaszos intézettől függő és különben is csak a pénzpiac időleges változását jelző múló körülmény, az adott esetben az illetékkedvezmény megtagadására indokul nem szolgálhat; minthogy továbbá a vitátlan tényállás szerint a kölcsönadás idejében az új kölcsöntőke kamatlába a régiének 8%-ávaI szemben tényleg csak a jóval kisebb 5% és ez a fizetendő mellékjárulékok összegével együtt az eddig fizetett kamat és mellékjárulékok összegét nem éri el;' s minthogy végül a köcsönadás idejében a feníorgó és azóta is évek óta tartó nehéz közgazdasági és hitelviszonyok mellett úgy a jegybank, valamint betétek kamatlábának oly mérvű emelkedése kizártnak tekinthető, hogy a kérdéses 5%-os új kölcsön kamatlába a régi kölcsön 8% kamatját elérő mértékre emelhető lehessen: mindezeknél fogva meg kellett állapítani, hogy a panaszolt esetben a konverziós kölcsönre fennálló illetékkedvezmények —: a kötvény 6. pontjabeli említett kikötés dacára — helye van és azt jogosulatlanul tágadták ineg. Ezeknek alapján a fizetendő illetéket: 99.000 K-tól II. fokozattal . 496 K 169.000 -K-tól 7io%-kal . . 1183 „ összesen . . . 1679 Kban s illetőleg a bélyegjegyekben lerótt 3 K ívbélyeg leszámításával 1676 koronában megállapítani és jelen ítélet rendelkező része értelmében kellett határozni. (Közig, bíróság 731/1922. P. sz.) Törvénykiéti Illeték. 1914 : XLIII. t -c. 55. §. 101. A készpénzben járó határozati illetékei a peres felek a perköltségviselés! kötelezettség arányában fizetik. Indokok: Panaszos a budapesti kir. törvényszék 12. P. 37.175/8—1917. számú ítéletével a 13.500 K kereseti követelésből 2250 koronának és 361 K 40 fillér aránylagos perköltségnek fizetésére köteleztetett. Ez az aránylagos perköltség a törvényszék 14. alszámú megállapítása szerint az egész perköltségnek 2/3 része s így a további Va részre nézve a perköltség megszüntetettnek tekintendő. Minthogy pedig az 1914 : XLIII. t.-c. 55. §-a szerint a kiszabás alapján készpénzben járó határozati illetéket a felek a perköltségviselési kötelezettségnek arányában fizetik, a 13.500 korona pertárgy érték után l*3%-kal 6. sz. 219