Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 6. szám - A nagybirtok vagyonváltsága

Rendeletek. ha a fél jövedelme nem több 20.000 K-nál, 1.000 K akkor, ha a jövedelme nem több 50.000 K-nál, 2.000 K akkor, ha a jövedelme nem több 100.000 K-nál és 5.000 K, ha a-jövedelme 100.000 K-nál is több. A 30 napra szóló vadászati jegyért kivétel nélkül 1.000 K vadászati adót kell fizetni. A vadász-cselédek és a vadőrök 200 K vadászati adót fizetnek. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok 1922. május hóban kötelesek beadni a kereseti adóra és a nyereségtöbbletadóra vonatkozó bevallást. A nyereségtöbbletadóra vonatkozó bevallást azonban nem köteles beadni az olyan belföldi vállalat, ameynek saját tőkéje nem haladja meg a 400.000 koronát és amelynek mérleg szerinti nyeresége az 1921. évben nem volt több 40.000 koronánál. Ha pedig a vállalat saját tőkéje meghaladta ugyan a 400.000 koronát, az 1921. évben elért nyereségtöbblete azonban nem haladta meg a 40.000 koronát, szintén mellőzheti az adóvallomás beadását, ha ezt a körülményt a m'érleg (nyereség-veszteségszámla) bemutatása mellett valamennyi igazgatósági tag aláírásával ugyancsak május 31-ig az illetékes pénzügyigazgatóságnak, Budapesten az adófelügyelőnek bejelenti. Az, adóbevallás céljára szolgáló hivatalos nyomtatványt a községi eőjáróságnál (városi adóhivatalnál) díjmentesen beszerezhetik. Vámfelpénz-százalék az 1.306/1922. P. M. számú pénzügyminiszteri rendelettel 196%-ban állapíttatott meg. 1922. április 5-től kezdve tehát azok után az árúcikkek után, melyek a vámfelpénzosztályokra vonatkozó A), B) és C) jegyzékekben felsorolva nincsenek, vagyis amelyeknek vámfelpénze mérsékelve nincs és így a vámnak más törvényes fizetési eszközben, mint aranyban történő fizetésénél az arany valóságos értékarányának megfelelő felpénzszázalékot kell számítani, most az aranyvám 170-szeres összegét kell fizetni. Kakaó vámfelpénze a 2.702/1922. M. E. sz. minisztériumi rendelettel kedvezményesen 79%-ra mérsékeltetett, kizárólag azonban azon esetekre és célra, amikor a megállapított ellenőrzési feltételek mellett tápszerkészítményekké való feldolgozás végett kerül behozatalra. Ipari felszerelés vámkedvezményét biztosítja a 2.711/1922. M. E. sz. minisztériumi rendelet olyképen, hogy az iparvállalatok létesítéséhez vagy kibővítéséhez szükséges gépek és felszerelési tárgyak vámfelpénzét a pénzügyminiszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve mérsékelhesse vagy elengedhesse. Feltétele e kedvezménynek az, hogy a hazai iparfejlesztésről szóló 1907 : III. t.-c. alapján az illető iparvállalat a törvényben meghatározott állami kedvezményben részesíthető voln» és a kérdéses gép vagy tárgy az ország területén nem készül. Arany és ezüst kivitelének szabályozása történt meg a 625/1922. P. M. sz. pénzügyminiszteri rendelettel. Aranynak és ezüstnek nyers vagy készgyártmány alakjában való kivitelét engedélyezi a pénzügyminiszter: 1. ha 1921. december 31-ig keletkezett és nagyobb összegű, külföldi valutában fizetendő tartozás törlesztése céljából kéri a fél az engedélyt; 2. ha a tél azon kötelezettség elvállalásával kér engedélyt, hogy a kiviendó nemesfémnek külföldi értékesítéséből befolyó teljes és a nemesfém londoni piaci áránál nem alacsonyabb ellenértékét a m. kir. állami jegyintézetnek megvételre felajánlja; 3. ha az örökölt, kiházasitási vagy átköltözési arany- vagy ezüsttárgy kivitelére kér a fél engedélyt. Az első két esetben azonban a fél kiviteli illetéket is köteles fizetni, ami a kiviendő színarany 1%-ában, illetve a színezüst 2%-ában állapíttatott meg és pedig az illetéket angol fontban az állami iegyintézetnél kell fizetni. RENDELETEK. 208 6. sz.