Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 6. szám - A nagybirtok vagyonváltsága

Rendeletek. A fenti rendelet végrehajtását az 1.350. sz. rendelet tartalmazza, mely szerint az ily engedélyek alapján a kivitel csakis a budapesti m. kir. fővámhivatal vámvizsgálat útján eszközölhető, mert a vámvizsgálat a budapesti m. kir. főfémjelző- és fémbeváltó hivatal közreműködésével történhet csak meg. A vagyonváltság fizetése szempontjából a búza 1922. március havi .árát a pénzügyminiszter 1922. évi 34.127. sz. rendeletével 2.455 koronában, az április havi árat pedig 1922. évi 55.136. sz. rendelettel 2.740 koronában állapítja meg. (Megjelent a Budapesti Közlöny 1922. évi 48. és 74. számában.) Á vagyonváltság fizetése szempontjából a búza 1922. május havi árát a pénzügyminiszter 1922. évi 72.420. sz. rendeletével 3.113 koronában állapítja meg. (Budapesti Közlöny 1922. évi 100. sz.) A vagyonváltságról szóló I. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 1921. évi 55.000. sz. utasítás 38. §-át módosító 1921. évi 182.460. sz. rendelet helyesbíti az 1922. évi 34.188. sz. rendelet (Budapesti Közlöny 1922. évi löt. szám). A 182.460. sz. rendelet ugyanis azt rendelte, hogy az adómentes felértékelés annak az üzleti évnek a mérlegében eszközöltessék, amely üzleti évben a vagyonváltság befizetése megtörtént. Ezt helyesbíti a 34.188/1922. sz. rendelet, s azt mondja, hogy „legkésőbb" annak az üzleti évnek a mérlegében történjék az adómentes felértékelés, amely üzleti évben a vagyonváltság befizetése történt, nem zárja azonban ki, hogy előbb történjék. Az 1.000 holdnál nagyobb földbirtokokra vonatkozólag a vagyonváltság végrehajtásáról szól a pénzügyminiszter 1922. évi 1.000. sz. rendelete. (Budapesti Közlöny 1922. évi 70. sz.) Ennek módosítását az 1922. évi 1.451. P. M. sz. rendelet tartalmazza. A külföldi értékpapírok árfolyamának vagyonváltságkivetés céljából való megállapításáról szól (5. és 6. sorozat) a pénzügyminiszter 1922. évi 26.629. sz. rendelete. (Budapesti Közlöny 1922. évi 64. sz.) A háború előtti magyar államadóssági címletek vagyonváltság alól való mentességének megállapítása s a pénzintézetek által beszedett vagyonváltságnak beszolgáltatása tárgyában adta ki a pénzügymniszter 1922. évi 1818. P. M. sz. rendeletét. (Budapesti Közlöny 1922. évi 111. sz.) Az 1921. évi XXVI. t.-c. 3. §-a értelmében a közalapok és közalapítványok, gyámpénztárak és gyámpénztári tartalékalapok, közművelődési és közjótékonysági intézmények, egyházi és kegyes alapok, kényszertársulatok, valamint a nyugdíjintézetek tulajdonát alkotó háború előtt kibocsátott államadóssági címletek nem esnek vagyonváltság alá. A vagyonváltság alóli mentességet a pénzügyminiszter nevében az általa erre a célra a Pénzintézeti Központnál alakított szerv bírálja el. A határozatról a Pénzintézeti Központ értesíti a felet, s felhívja a címletek bemutatására. A mentességi igény megállapítása esetében a címletek vagyonváltság lerovása nélkül láhatók el bélyegjeggyel. A pénzintézetek a háború előtti állami címletek után megállapított 20%-os vagyonváltság címén bevételezett összegeket a pénzügyminisztérium javára a Pénzintézeti Központhoz átutalni kötelesek. A természetben lerótt váltság letéti számlái letétbe vett címleteket pedig a központi állampénztárnak küldik be. Az 1921 : XLV. t.-c. 175—179. §-ainak végrehajtásáról szól a pénzügyminiszter 1921. évi 182.442. sz. rendelete. (Pénzügyi Közlöny 1922. évi 8. sz.) A vagyonváltságról szóló II. törvény ama rendelkezései ezek, amelyek az 1921 : XV. t.-c.-et módosították, s amelyeket egyes pénzügyi hatóságok azon a címen nem respektáltak, hogy még nem jelent meg a végrehajtási utasításuk. A külföldi tartozások figyelembe vétele a jövedelem- és vagyonadó kivetésénél. A pénzügyminiszter a 183.258/1921. szám alatt elrendelte, hogy az 19Ö0. és 1921. évi jövedelem- és vagyonadó kivetése során az 1920. é\r 6. sz. 209