Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 6. szám - Önkormányzati adóztatás. (Folytatás)

f)r. Lukács Ödön: Önkormányzati adóztatás. X Önkormányzati adóztatás. Irta: dr. Lukács Ödön, miniszteri tanácsos. \r (Folytatás) A külföld ez önkormányzati adózási rendszerével érdekes szembeállítani a hazai autonóm adóztatás formációit. A magyar közigazgatási jog szerint az önkormányzat háztartási berendezkedésében önálló s költségvetésében mutatkozó azon hiány fedezésére, amelyre állami javadalmazást nem kap, törvényes felhatalmazás alapján kormányhatósági jóváhagyási pótadót vethet ki. Az önkormányzat legrégibb, történelmi múlttal bíró alakulata a vármegye. Háztartási szükségleteinek fedezésére a pótadót az egyenes állami adók után százalékban veti ki. Kezelésének és behajtásának módját szabályrendelettel állapítja meg. Igénybevétele és mérve iránt a vármegye közgyűlése évenként előre, a költségvetés megállapítása alkalmával határoz. Vármegyei önadóztatás nemei és korlátai. A) Háztartási pót adó. Az 1883 : XV. t.-c. 9. és 13. §-ai alapján a vármegyék közigazgatási, közlekedési, közgazdasági, közművelődési és jótékonysági célokra kormányengedéllyel pótadót vethetnek ki az egyenes államadók 5%-a erejéig; az 1920 : XXVII. t.-c. 2. §-ának rendelkezése szerint azonban a háztartási költségek fedezése céljából szükséges vármegyei pótadó százalékának magassága már nem esik korlátozás alá. A szoros értelemben vett háztartási, költségek fedezésénél a vármegye önadóztatási joga tehát korlátlan. Ily címen a területében sértetlen Magyarország 63 vármegyéjéből a trianoni szerződés folytán megmaradt 14 csonkítatlan és 19 csonka, öszszesen tehát 33 vármegyében kivetve volt az 1913. évben 2,701.303 K s az 1920. évben pedig az 1883 : XV. t.-c. 9. és 13. §-a alapján . . . 25,253.250 „ s az 1920 : XXVII. t.-c. 2. §-a alapján . . . . . __. 32,470.628 „ összesen .... 57,723.878 K B) A vármegyék különös rendeltetésű pótadói. a) Az 1912 : LIX. t.-c. 1. §-a alapján azok a vármegyék, amelyek az 1883 : XV. t.-c. 9. és 13. §^ai értelmében összesen 5% erejéig kivethető pótadók mértékét már kimerítették, kizárólag tisztviselői nyugdíjintézetük javára további 3% pótadót vethetnek ki. Ily címen a megmaradt vármegyék az 1913. évben 1,363.163 K-t, az 1920. évben pedig 15,125.819 „ vetettek ki. b) Az 1879 : XXXVII. t.-c. 1. §-a felhatalmazza a vármegyéket, hogy a katonabeszállásolás terhének arányosabb megosztása céljából pótadót vethessenek ki s annak nagyságát évenként megállapíthassák. Csonka-Magyarország vármegyéi lakosaikat ily címen ar, 1913, évben 1,967.485 K-val, az 1920. évben pedig 21,038.058 „ terhelték meg. c) Az állategészségügy rendezéséről szóló 1888 : VII. t.-c. 72. §-a kötelezi a vármegyei és városi törvényhatóságokat, hogy a kutyatartást szabályrendeletileg szabályozzák s a felesleges kutyák tartásának megszorítása végett alkalmas adót állapítsanak meg. Ily címen Csonka-Magyarország vármegyéiben az ebtartó ' gazdák az 1913. évben 497.188 K-val az 1920. évben '. 3,037.729 „ terheltettek meg. v 6. sz. • , 197 V