Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 6. szám - Önkormányzati adóztatás. (Folytatás)

/;/-. Lukács Ödön: Önkormányzati adóztatás. - I Közjótékonysági és szociális* vármegyei pótadók. d) A közsegélyre szoruló hét éven felüli gyermekek gondozása címén felmerülő s egyébként nem fedezhető községi terhek egyenletes megosztása végett a vármegyék az állami egyenes adók 1 %-át meg nem haladó külön pótadót vethetnek ki. (1901 : XXI. t.-c. 6. §.) A megmaradt vármegyék lakosai ily címen az 1913. évben 44.878 K az 1920. évben pedig \ /• 1,289.311 „ terhet hordtak. e) Az 1916 : XXXIX. t.-c. 1. §-a alapján pedig hadi jótékonysági célokra további 5%-os pótadót vethetnek ki. Ez adó a megmaradt vármegyék lakosainak autonóm adóterhét az 1920. évben 2,916.662 K-val növelte. i /) A törvényhatósági utak építési, kezelési és fenntartási szükségleteinek fedezésére a vármegyék törvényhatósági útadó címén is vethetnek ki pótadót. (1890 :1. t.-c.) Az 1920 : XXVII. t.-c. 2. §-a szerint a vármegye ily címen való önadóztatási joga korlátlan, az ily ügyben hozott határozatok érvényességéhez azonban a kormány jóváhagyása szükséges. Útadó címen Csonka-Magyarország vármegyéi az 1913. évben 9,160.120 Kaz 1920. évben pedig . . 41,857.484 „ adóterhet róttak ki. Külön törvényes felhatalmazás alapján: . g) helyi érdekű vasutak létesítési költségeinek fedezésére és egyéb hasonló célokra is kirónak a vármegyék megfelelő százalék mellett vármegyei pótadót s ily címen a vármegyék lakosai az 1913. évben 1,546.924 K az 1920. évben pedig 13,510.463 „ adóterhet hordtak. Ezek szerint a megcsonkított Magyarország területén a vármegyei pótadók terhe az 1913. évben . . . 18,553.804 K-t tett ki, s ez adóteher az 1920. évben ...... 156,499.404 K-ra emelkedett. Az autonóm adóztatás teljes igénybevétele mellett sem tudták a vármegyék háztartásuk egyensúlyát létrehozni. Az 1913. évben ugyanis a vármegyék csupán háztartási összes szükséglete a különböző alapok szükségleteit számításon kívül hagyva 14,013.498 K-t tett ki, szoros értelemben vett háztartási céljaikra ezzel szemben bevételük 1,013.492 K volt, úgy hogy a hiány . . . 13,000.006 K-t mutatott, amelynek fedezésére az állam - 12,954.320 K segélyt utalt ki. Az 1913. évi 2,701.303 „ vármegyei pótadó legnagyobb részben egyéb vármegyei, így közlekedési, közművelődési, közjótékonysági szükségletük fedezésére szolgált. Az 1920. évben már a háztartási szükséglet . . 81,774.394 K volt, míg ezzel szemben a rendes háztartásból eredő bevétel csak 6,380.569 K-t tett ki, ügy hogy a fedezeti hiány 75,393.825 K-ra növekedett. A háztartási egyensúly fenntartásához, mint egyéb szükségletekre az állam ' 31,899.963 K segélyt utalványozott. Az ez évi 57,723.878 K pótadó részben a még fennálló fedezeti hiány, részben egyéb előbb megjelölt szükséglet fedezetére szolgált. 198 6. sz. /