Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 5. szám - A külföldön üzletteleppel bíró részvénytársaságok váltsága

Joggyakorlat. Pénzügyi Tanács elé tartozik, ha a felszámoló részvénytársaság családi részvénytársaságnak volna minősíthető. (Országos Pénzügyi Tanács 1921. szeptember 15. — J. VIII 7.) Társulati kereseti adő. 1939 : VIII. t.-c. 17. §. 9. p 77. Tisztviselők végkielégítési alapjára fordított összegek nem vonhatók le akkor, ha ez az alap nem önálló jogi személy. Jogosan tagadtatott meg a tisztviselői végkielégítési alapba helyezni rendelt 200.000 koronának levonása. Ez a levonás az 1909 : VIII. t.-c. 17. §. 9. pontja alapján nem igényelhető, mert a nyugdíjalapba helyezettekül csak azon összegek ismerhetők el, melsrek a tisztviselők ellátási igényeinek kielégítésére alapszabályszerűen lekötött nyugdíjalap létesítésére vagy emelésére fordíttatnak és az oly végkielégítési alapok, melyeket nyugdíjalapot nem alkotott és alkalmazottaik ellátásáról esetről-esetre gondoskodó vállalatok e gondoskodás megkönnyítése végett, de az alkalmazottak igényeinek intézményes szabályozása nélkül létesítenek, adóköteles tartalékoknak tekintendők. (Közig, bíróság 2.232/920. sz.) Társulati kereseti adő. 1909 : VIII. t.-c. 17. g. 12. p 78. Munkások részére szolgáltatott villanyvilágítás költségei az üzleti eredményhez hozzá nem adhatók. Indokok: A kir. pénzügyigazgatóság a mérlegszerű nyereséghez hozzáadta az eredményszámla „Tartozik" oldalán bejegyzett 100.467 koronában beníoglalt, a munkások részére szolgáltatott villanyvilágítás költségekép részletezett 744 korona 36 fillért. A másodfokú hatóság ezt a hozzáadást elfogadta. A kir. közigazgatási bíróság az adózó részvénytársaság panaszának idevonatkozó részét alaposnak fogadta el, mert a dolog természetéből is következik, hogy a szóbanforgó világítás nem ajándékozás, hanem a munkások illetményei kiegészítő részének minősül, tehát annak költsége az üzemi költséghez tartozik s így helyesen került az eredményszámlán kiadásba. (Közig, bíróság 5/1921. sz.) Társulati kereseti adő. 1916: XXXIV. t.-c. 4. §. 79. Ha a szövetkezet a tagoktól 8%-on felül befizetett kamatokat és költségeket visszatéríti, az 1916 : XXXIV. t.-c. 4. §-ában szabályozott kedvezményre igényt tarthat. • Indokok: A panaszos szövetkezetnél 1918. évi május hó 15-én megtartott vizsgálat megállapította azt, hogy a panaszos a 8%-os kamaton felül két esetben szedett 20, illetve 14 fillér költségmegtérítést az érdekelt tagoknak megtérítette. A tényleges állapot ennek következtében az, hogy a panaszos szövetkezet tagjaitól az adókivetés alapjául szolgáló üzletévben 8%-on felüli kamatot nem szedett. Az pedig, hogy ez a visszatérítés mily okból, vagy érdekből történt, a tényleges helyzettel szemben közömbös lévén, a panaszosnak az 1916:XXXIV. t.-c. 4. §-a értelmében törvényes igénye van arra, hogy 911.077 K 60 f törzsbetéteinek 6%-áit az adóköteles üzleteredményből levonhassa. (Közig, bíróság 1618/1921. sz.) Jogorvoslat. 1896 : XXVI. t.-c. 95. §. 80. A panasz indokolása a panaszirattól függetlenül és később is benyújtható. Indokok: Az adózó által beadott panaszirattal kapcsolatban az időközben (1918. évi július hó 17-én) elhalt adózó örököse és végrendeletének végrehajtója által közvetlenül ehhez a bírósághoz 1919. évi április hó 9-én beadott arra a kérvényre vonatkozólag, melyben a kincstári képviselő által érvényesített panasziratot elkésettnek és a beiktatása és keltezése körül hamis adatokat tartalmazónak állítván, azt hivatalból visszautasíttatni és a fenforogni látszó bűncselekmény elbírálása végett az iratoknak az államügyészséggel közöltetni kéri —- a megfelelő hivatalos vizsgálat eredményéhez képest megállapította ez a bíróság, hogy a kincstári képviselőnek panaszirata, illetőleg a panasznak bejelentése annak 1917. évi december hó 8-áról való keltezésénél és a Budapest fővárosi kir. adófelügyelő külön panasziktatójába 1917. évi december hó 9-én történt beiktatásánál fogva, tekintettel arra, hogy az adófelszólamlási bizottságnak az adózó jövedelem-, vagyon- és hadinyereségadó ügyében keletkezett 807. 1917. számú határozata 1917. évi november hó 28-án hozatott és hirdettetett ki, az 1896 : XXVI. t.-c. 93. és 94. §-aiban foglaltak szerinti törvényes határidőben beadottnak és bejelentettnek lévén tekintendő, azt hi5. sz. 175