Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 5. szám - A külföldön üzletteleppel bíró részvénytársaságok váltsága

Joggyakorlat. 1921. évi március hó 1-én tehát a panaszos népbank a nyilvános szám­adásra kötelezett vállalatok adója alól mentes nem volt és így a va­gyonváltság alól való mentességet sem igényelheti. Általános pénzügyi jogi alapelv, hogy a kivételek és kedvezmények szigorúan magyarázandók; ezért a vagyonváltságmentesség megállapí­tásához az a tény, hogy a központba való belépés iránt már korábban, 1921. évi március hó 1-ét megelőzően is folytak tárgyalások, a tényleges jogi helyzettel szemben törvényes alapot nem szolgáltat. (Közig, bíró­ság 4.905/921. sz.) Részvényváltság. 19:21: XV. t.-c. 17. §. 65. A vagyonváltságot akkor is az egész részvénytöke számításba vé­tele mellett kell befizetni, ha a rész­vénytöke nincs teljesen beiizetve. Indokok: Alaptalan panaszosnak az az igénye, hogy a részvénytőkének még be nem fizetett része a vagyonváltság alól mentesíttessék, mert a vagyon­váltság jelen esetben nem a részvény­tőke, hanem a részvények osztalékának tőkésítése mellett megállapított tár­sulati vagyon alapján lett kivetve. De különben is a vagyonváltság meg­állapításánál közömbös az, hogy a részvénytőke be van-e fizetve vagy nincs. (Közig, bíróság 354/1922. sz.) Részvényváltság. 1921: XV. t.-c. 17. §. 66. Ha a vállalat gazdasági évét az 1913—19. üzletévekben megváltoztatta, az 1919. üzletév zárlatától vissza­menőleg számított hét év osztalék­eredményét kell számításba venni. Indokok: Az olyan részvénytársa­ság vagyonát, melynek részvényei tőzsdén nem jegyeztetnek és amely­nek 1920. évet megelőzően legalább hét üzletéve van, az 1921 : XV. t.-c. 17. §-a harmadik bekezdésének b) pontja alapján az 1913—1919. évi át­lagos osztalék tőkésítésével kell meg­állapítani. A törvény nem tartalmaz kifejezett rendelkezést arra az esetre, ha a vállalat gazdasági éve a naptári évver nem azonos, vagy ha a vállalat gazdasági évét a számításba jövő hét év alatt megváltoztatta. Az előbbi esetben általános jogelvek nyuitanak segítséget a törvény alkalmazásához oly értelemben, hogy a naptári évek helyébe a gazdasági évek lépnek. Az utóbbi esetben pedig a törvény hiányát a törvény célzata (ratio) pótolja, amely az, hogy a váltságköteles va­gyont az 1920. évet megelőző hét év­ben kifizetett osztalékok alapján kell megállapítani. A panaszolt esetben tehát az 1919. évi december hó 31-én lezárt mérleg­ből kiindulva hét naptári évre vissza­menőleg kell megállapítani az átlagos osztalékot, amely volt: az 1919. évben 60 K az 1918. évben 60 „ az 1917. évben 60 „ az 1916. évben (az 1915/16. üz­letév osztalékának 2/3 része) 40 ,, az 1915. évben.(az 1915/16. üz­letév osztalékának Vs része és az 1914/15. üzletév osz­talékának fele) 45 „ az 1914. évben (az 1914/15. üzletév osztalékának fele) 25 „ az 1913. évben — 290 K levonva a legjobb és leg­rosszabb évek osztalékát . 60 K öt év kifizetett osztaléka . . 230 K Minthogy a panaszolt határozat a vagyonváltságot ennek megfelelően vetett ki, a panasznak helyet adni nem lehetett. (Közig, bíróság 357/1922. sz.) Részvényváltság 1921: XV. t.-c. 17. §. 67. Ha a vagyonváltságot részben hadikölcsönkötvényekkel fizetheti, a kötvényekkel való fizethetés arány­számának megállapítása szempont­jából a pénzintézet 1920. évi mérle­gében szereplő pénztári elismervé­nyeket az államadósságok állomá­nyához kell számítani. Indokok: A vagyonváltságról szóló I. törvény 17. §-a szerint a pénzinté­zet, ha a tulajdonában levő és saját jegyzésből származó nosztrifikált hadikölcsönkötvényei, pénztárjegyei és kényszerkölcsönelismervényei név­érték szerint számított együttes ösz­szege az 1919. évi december 31-ével lezárt mérelgszerinti alaptőkéje és mérlegszerű valódi tartalékai együt­tes összegének felét meghaladja, de 170 5. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents