Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 5. szám - A külföldön üzletteleppel bíró részvénytársaságok váltsága

Joggyakorlat. 1921. évi március hó 1-én tehát a panaszos népbank a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója alól mentes nem volt és így a vagyonváltság alól való mentességet sem igényelheti. Általános pénzügyi jogi alapelv, hogy a kivételek és kedvezmények szigorúan magyarázandók; ezért a vagyonváltságmentesség megállapításához az a tény, hogy a központba való belépés iránt már korábban, 1921. évi március hó 1-ét megelőzően is folytak tárgyalások, a tényleges jogi helyzettel szemben törvényes alapot nem szolgáltat. (Közig, bíróság 4.905/921. sz.) Részvényváltság. 19:21: XV. t.-c. 17. §. 65. A vagyonváltságot akkor is az egész részvénytöke számításba vétele mellett kell befizetni, ha a részvénytöke nincs teljesen beiizetve. Indokok: Alaptalan panaszosnak az az igénye, hogy a részvénytőkének még be nem fizetett része a vagyonváltság alól mentesíttessék, mert a vagyonváltság jelen esetben nem a részvénytőke, hanem a részvények osztalékának tőkésítése mellett megállapított társulati vagyon alapján lett kivetve. De különben is a vagyonváltság megállapításánál közömbös az, hogy a részvénytőke be van-e fizetve vagy nincs. (Közig, bíróság 354/1922. sz.) Részvényváltság. 1921: XV. t.-c. 17. §. 66. Ha a vállalat gazdasági évét az 1913—19. üzletévekben megváltoztatta, az 1919. üzletév zárlatától visszamenőleg számított hét év osztalékeredményét kell számításba venni. Indokok: Az olyan részvénytársaság vagyonát, melynek részvényei tőzsdén nem jegyeztetnek és amelynek 1920. évet megelőzően legalább hét üzletéve van, az 1921 : XV. t.-c. 17. §-a harmadik bekezdésének b) pontja alapján az 1913—1919. évi átlagos osztalék tőkésítésével kell megállapítani. A törvény nem tartalmaz kifejezett rendelkezést arra az esetre, ha a vállalat gazdasági éve a naptári évver nem azonos, vagy ha a vállalat gazdasági évét a számításba jövő hét év alatt megváltoztatta. Az előbbi esetben általános jogelvek nyuitanak segítséget a törvény alkalmazásához oly értelemben, hogy a naptári évek helyébe a gazdasági évek lépnek. Az utóbbi esetben pedig a törvény hiányát a törvény célzata (ratio) pótolja, amely az, hogy a váltságköteles vagyont az 1920. évet megelőző hét évben kifizetett osztalékok alapján kell megállapítani. A panaszolt esetben tehát az 1919. évi december hó 31-én lezárt mérlegből kiindulva hét naptári évre visszamenőleg kell megállapítani az átlagos osztalékot, amely volt: az 1919. évben 60 K az 1918. évben 60 „ az 1917. évben 60 „ az 1916. évben (az 1915/16. üzletév osztalékának 2/3 része) 40 ,, az 1915. évben.(az 1915/16. üzletév osztalékának Vs része és az 1914/15. üzletév osztalékának fele) 45 „ az 1914. évben (az 1914/15. üzletév osztalékának fele) 25 „ az 1913. évben — 290 K levonva a legjobb és legrosszabb évek osztalékát . 60 K öt év kifizetett osztaléka . . 230 K Minthogy a panaszolt határozat a vagyonváltságot ennek megfelelően vetett ki, a panasznak helyet adni nem lehetett. (Közig, bíróság 357/1922. sz.) Részvényváltság 1921: XV. t.-c. 17. §. 67. Ha a vagyonváltságot részben hadikölcsönkötvényekkel fizetheti, a kötvényekkel való fizethetés arányszámának megállapítása szempontjából a pénzintézet 1920. évi mérlegében szereplő pénztári elismervényeket az államadósságok állományához kell számítani. Indokok: A vagyonváltságról szóló I. törvény 17. §-a szerint a pénzintézet, ha a tulajdonában levő és saját jegyzésből származó nosztrifikált hadikölcsönkötvényei, pénztárjegyei és kényszerkölcsönelismervényei névérték szerint számított együttes öszszege az 1919. évi december 31-ével lezárt mérelgszerinti alaptőkéje és mérlegszerű valódi tartalékai együttes összegének felét meghaladja, de 170 5. sz.