Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 5. szám - A külföldön üzletteleppel bíró részvénytársaságok váltsága

Joggyakorlat. ezt az együttes összeget el nem éri, a vagyonváltság 20%-át e magyar háborús államadóssági címletekben fizetheti. A panaszos részvénytársaságnak az itt idézett rendelkezésre alapított igé­nyének elbírálásánál a pénzügyigaz­gatóság panaszolt határozata az államkölcsönök állományának meg­állapításánál a vállalat 1919. évi de­cember hó 31-én lezárt mérlegében feltüntetett 400.000 korona névértékű hadikölcsönt vette csak számításba, de nem számította az állományhoz a vállalat pénztárában fekvő és az 1920. évi mérleg szerint 383.925 koronát tevő pénztári elismervenyeket. A panaszolt határozatnak ez az álláspontja helytelen, mert a törvény nem tartalmaz rendelkezést arra nézve, hogy az államkölcsönök állo­mánya szempontjából az 1919. évi december 31-iki állapot szolgáljon alapul, sőt ezt a vélelmet kizárja már az a körülmény is, hogy az államköl­csönök állományához kell számítania a törvény szerint a kényszerkölcsön­ből eredő pénztári elismervényeket is, amelyek pedig a magyar királyi kor­mánynak 1920. évi március hó 17-én, tehát 1919. december 31. után kiadott 1700. M. E. számú rendeletén alapul­nak és ehhez képest 1919. december 31-én még a pénzintézet tárcájában sem lehettek. Ugyanez áll az állam­adóssági kötvényekre is, amelyeknek nostrifikálása csak az 1921. év folya­mán rendeltetett el. A törvényben ki­emelt 1919. évi december 31-iki idő­pont tehát csupán az egybevetés tár­gyát képező másik tényezőnek, a vállalat saját tőkéjének állagára vo­natkozik. A panaszos vállalat 1919. december 31-ével lezárt mérlegszerinti alaptő­kéje 600 000 korona, mérlegszerű va­lódi tartalékai pedig (1916 : XXXIV. 5. §.) 450.000 korona. Ezek együttes összegének felét pedig a hadikölcsön­kötvények és pénztári elismervények együttes névértéke meghaladja. Amennyiben tehát ezekre a hadi­kölcsönkötvényekre nézve a törvény­ben megszabott további feltételek fennforognak és igazolást nyer az, hogy a tárcában fekvő pénztári elis­mervények mind az előbb idézett kor­mányrendelettel szedett kényszerköl­csönből erednek, a panaszos igénye törvényes. (Közig, bíróság 105/922. szám.) Részvényyáltság. 1921 : XV. t.-c. 17. §. 68. A pénzintézet vagyonváltságának részben hadikölcsönkötvényekkel le­endő fizethetésére való igény bejelen­tése határidőhöz kötve nincs. (Közig. bíróság 460/922. sz.) Részvényváltság. 1921 : XV. t.-c. 17. §. e) p. 69. Az a körülmény, hogy a korábban elhatározott alaptőkeemelésre az utolsó befizetés 1920. december'" 20-án történt, nem ok arra, hogy a rész­vénytársaság vagyonváltságát az Or­szágos Pénzügyi Tanács állapítsa meg. Indokok: Folyamodó részvénytársa­ság azt kéri, hogy vagyonváltságát az 1920. évi december hó 3-án mutat­kozott részvényei számarányában az 1921. évi 55.000. sz. végrehajtási uta­sítás 35. §. I. pontjában részletezett módon az Országos Pénzügyi Tanács állapítsa meg azért, mert az 1920. évi december hó 4-én tartott közgyűlésen elhatározott tőkeemelésre az utolsó befizetések 1920. december 20-án tör­téntek. Az 1921 : XV. t.-c. 17. §. e) pontja alapján azonban az Országos Pénzügyi Tanács csak azoknak a rész­vénytársaságoknak váltság alá eső vagyonát állapítja meg, amelyek vagy 192ü. évi december hó 20-án alapít­tattak vagy ezen a napon emelték alaptőkéjüket, vagy részvényeiket a tőzsdén ezen a napon jegyezték elő­ször. Folyamodó részvénytársaságnál ezen esetek egyike sem forog fenn, mert a kérvényben foglalt előadás szerint is már régebben alapíttatott s részvényei a • budapesti tőzsdén már korábban jegyeztettek; alaptőkéjének felemelését pedig az 1920. évi decem­ber hó 4-én tartott közgyűlésén ha­tározta el és pusztán az a körülmény, hogy a felemelt alaptőke tényleg és teljesen a kibocsátott új részvényekre az 1920. évi december hó 20-án esz­közölt utolsó részfizetéssel fizettetett be, az 1921 : XV. t.-c. 17. §. e) pont­jának alkalmazására alapul nem szol­gálhat. (Orsz. Pénzügyi Tanács 1921. szeptember 15. — I. VIII/4.) Részvényváltság. '921: XV. t.-c. U. 70. A vagyonváltság lerovása céljá­ból beszolgáltatott részvényekre vo­natkozó elővételi jogok a váltságköte­les részvénytársaság megkinálása nél­kül is átruházhatók másra. 5. SZ. 171

Next

/
Thumbnails
Contents