Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 3. szám - A vagyonváltságról szóló I. törvény végrehajtása a gyakorlatban

Dr. Kapu Sándor: A vafgyonvállságról szóló l. törvény végrehajtása. Vagy a génuai koníerencián, vagy pedig valamely más alkalommal arra kell tehát törekednünk, hogy az állam pénzügyi felségjoga biztosíttassék a maga egész terjedelmében. Persze nem szabad felednünk azt, hogy mindez összefügg a jóvátétel kérdésével is, s e részben is hangsúlyozhatjuk azt, hogy a jóvátétel elejtése s a pénzügyi felségjog feltétlensége nélkül nem állhat helyre az a közgazdasági bizalom, melyre a génuai konferencia oly nagy súlyt helyez. A békeszerződésnek 181—199. cikkeit is meg kell említenem, mert a nemzetközi pénzügyi jognak reánk nézve talán legszomorúbb részét a volt Monarchia és Magyarország pénzügyeinek likvidálását, az utódállamok öröklési jogát rendezi. Ez a rész a 198. cikkben ugyan az érdekelt kormányok egyezményeitől teszi függővé a megállapodások létesítését, azonban abban az esetben, ha a megállapodások nem jöhetnek létre, úgy a jóvátételi bizottság rendel ki egy, vagy több döntő bírót, akiknek határozata, végérvényes iesz. Újra egy oly jogforrás, mely az állam felett áll, s ameiynek rendelkezései a magyar állam pénzügyi szuverénításának szabad gyakorlását lehetetlenné teszik. Sőt lehetetlenné teszik bizonyos mértékig azt is, hogy akkor, ha a másik féllel szemben represszáliákat akarunk gyakorolni, úgy ezekkel a represszáliákkal akként éljünk, mint azt bármely más szuverénításának teljességével bíró állam teszi. A békeszerződésnek ezen intézkedései olyan jellegűek, mint az ottomán birodalom kapitulációi. De természetes, hogy egy bizonyos passzív resistenciának hatályos fegyverként való alkalmazását nem teszik lehetetlenné úgy, amint ezt az osztrákoknál láttuk, kik a békeszerződés kifejezett rendelkezéseivel szembe helyezkedve sokszor elég szép eredményeket értek el éppen a cseh-szlovák állammal folytatott tárgyalások során. (Folytatjuk.) iiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiEoiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiigiiinasiiit A vagyonváltságról szóló I. törvény végrehajtása a gyakorlatban. Irta: dr. Kapu Sándor, pénzügyi fogalmazó 1. Az 1921 : XV. t.-c. 1. §-a értelmében a Magyarország területén levő pénzintézeteknél, valamint oly cégeknél, amelyek a cégjegyzék tartalma szerint bankügyletekkel foglalkoznak, az elhelyezett betétek, folyószámlakövetelések és természetben elkülönített letétek az 1920. évi december 19-iki állaguk szerint vagyonváltság alá esnek. Azon a jogcímen, hogy valamely tőzsdebizományos a cégjegyzék tartalma szerint bankügyletekkel nem foglalkozik, a nála elhelyezett betéteket, folyószámlaköveteléseket és letéteket nem illeti meg a váltságmentesség. Nem illeti meg, mert a tőzsdebizományi ügylet tágabb érelemben beleesik a bankügylet fogalmába. Az 55.000/192J. P. M. számú végrehajtási utasítás 2. §-ának 4-ik bekezdése szerint bankcégeknek kell tekinteni azokat a cégeket is, amelyek betét-, folyószámla- és letétügyletekkel rendszeresen foglalkoznak. Már pedig a tőzsdebizományosok az ügyleteikből kifolyólag ezekkel rendszeresen foglalkoznak. így tehát a vagyonváltság beszolgáltatásába köteles vállalatok közé tartoznak}. 2. A törvény 4. §-a alapján a betűkre, jeligére, csak keresztnévre vagy más efféle megjelöléssel elhelyezett összegek után a vagyonváltság kulcsa 2(J%. A végrehajtási utasítás 8. §-a szerint, ha a követelés tulajdo98 3—4. SZ.