Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 3. szám - A betétváltság

Dr. Proszvimmer Béla: A betétváltság. nemeket és a ktilíöldi értékpapírokat kívánja utóiérni, korántsem biztosítja az államkincstár részére az ezekből őt illető vagyonváltság oly egyszerű, gyors és gazdaságos behajthatóságát, hogy az alkalmas lenne kárpótolni a szenvedő adóalanyokat azokért az igazságtalanságokért, amelyek őket eme procedúra alatt kétségtelenül érni fogják. A magyar államadósságokban elhelyezett tőkék, az ingatlanok és egyéb ingóságok vagyonváltság alá vonása pedig, mely a most kezdődő nagy pénzügyi szimfónia további tételeinek lesz tárgya, az anyag nehézségénél s a figyelembe veendő gazdasági és politikai szempontoknál fogva alig lesz egyszerű, gyors és pénzügyileg kiadós formákba önthető, ellenben kétségtelenül még nagyobb egyenlőtlenségeknek és igazságtalanságoknak lesz kútforrása. Engedtessék m^g nekünk végül, hogy a viszonyok némi ismerete mellett az egész művelet pénzügyi eredménye tekintetében indokolás nélkül szkepszisünknek adjunk kifejezést. II. A vagyonváltságról szóló I. törvény, mely a váltsággal terhelendő vagyontárgyak első csoportját öleli fel, rövid bevezetéssel kezdődik, amely kimondja, hogy minden vagyon után, — minthogy azt a magyar állam erőfeszítése és jogrendje védelmezte meg — az állam pénzügyeinek rendezése és a szerencsétlen világháború által megrendített államháztartás terhének apasztása végett vagyonváltságot kell fizetni. Ezután a rövid néhány szó után, melyek úgy hatnak, mint a kérlelhetetlen sors pörölycsapásai, a javaslat négy fejezetben tárgyalja a maga elé tűzött anyagot. Az első fejezet (1—15. §§.) a betétek, folyószámlakövetelések és készpénzletétek, a második (16—32. §§.) a belföldi részvények és szövetkezeti üzletrészek, a harmadik (33—-50. §§.) a külföldi pénznemek és értékpapírok vagyonváltságáiól szól, míg a negyedik fejezet (51—62. §§.) az általános rendelkezéseknek van fenntartva. Ez utóbbiak közül ki kell emelnünk a következőket: A javaslat területi hatálya a tényleg magyar közigazgatás alatt álló magyar területre terjed ki; a miniszter azonban felhatalmazást nyer arra, hogy amennyiben valamely terület magyar közigazgatás alá kerül, megtehesse mindazt, ami a törvény életbeléptetésére és végrehajtására szükséges. (51. §.) Ebben a kérdésben, valamint számos más, a 'törvényben említett esetben, végre minden olyan vitás kérdésben, melynek eldöntésére hivatott hatóságot a törvény külön meg nem jelöl, tartozik azonban az Országos Pénzügyi Tanács véleményét illetőleg határozatit kikérni. (58. §.) Különösen ki kell kérnie ennek a fórumnak hozzájárulását ahhoz, hogy a javaslatot rendelettel a szükséghez képest kiegészíthesse (61. §.), avagy hogy külföldi államok polgáraival, vagy külföldi jogi személyekkel szemben a külföldi államok3-4. »• 65