Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 2. szám - Hol fenyegeti csőd az adórendszerünket?

Joggyakorlat. déka tekinthető, amely vagyontárgy természete szerint önmagától, vagy személyes tevékenység igénybevétele mellett gyümölcsöt hoz. Ily vagyontárgyak a földbirtok, a házbirtok, általában a természetes gyümölcsöket hozó természeti tények és dolgok, az ipari jövedelmet előállító üzemek s a kamatozó és más készpénzbeli hozadékot nyújtó értékpapírok. Az az érték tehát, amely nem valamely jövedelemforrás hozadékaként, hanem más magánjogi címen kerül az adózó fél birtokába, jövedelemnek nem minősíthető s az ily érték az adózó félnek nem jövedelmét, hanem vagyonát szaporítja. Ami a sorsjegyre eső nyereményt különösen illeti, az nem tekinthető másnak, mint a sorsjegy megvétele által a sorsjegy tulajdonosa és a sorsjegy kiállítója között kötött szerencseszerződésből eredt vagyonnak. A főnyeremény ugyanis nem egyéb, mint a megvett sorsjegy értéke s a kötött szerencseszerződés alapján a húzás eredménye dönti el, hogy az eladott sorsjegyek melyike lesz az, amely a nyereményben foglalt értéket képviseli. A. nyeremény tehát nem hozadéka a sorsjegynek, mint értékpapírnak, mert a nyeremény nem az értékpapírban testesített érték gyümölcse, de nem hozadéka az a nyerő fél személyes tevékenységének sem, amint az indokolásra nem is szorul. Az 1909 : X. t.-c. nem tért el a jövedelem meghatározásánál a most kifejtett általános magánjogi fogalomtól. 9. §-a adóköteles jövedelemnek a bármely forrásból eredő bevételt tekinti, forrás alatt kétségtelenül jövedelemforrást értvén. Így bár az 1909 : X. t.-c. 15. §-ában csak a főbb jövedelemforrásokat sorolja fel s így abból a körülményből, hogy a sorsjegynyereinényrői külön említést nem tesz, még nem következnék a nyeremény jövedelemadó alá vonásának kizárása, mégis kétségtelen, hogy a sorsjegynyereményt, mint jogi szempontból nem jövedelmet, hanem vagyonszaporulatot képező értéket a jövedelemadó alapba felvenni nem lehet. De e felfogás helyessége tekintetében döntő fontossággal bír a törvény 10. §-ának rendelkezése, amely szerint ajándékozott, vagy örökölt vagyon és életbiztosítási tőkék csak hozadékukban kerülhetnek adó alá, tehát az oly értékek, melyek nem valamely jövedelemforrásból származnak, e §. rendelkezése szerint sem tekinthetők jövedelemnek. E szempont alá esik az idézett §. szerint az ingatlanok és egyéb vagyontárgyak adásvételéből származó nyereség is, kivéve, ha az ilyen foglalkozás az általános kereseti adóról szóló törvény szerint adótárgy, vagy továbbá, ha a vagyontárgyaknak adásvételi nyerészkedés szempontiából történt. Az utóbbi törvényes rendelkezést a jelen esetre alkalmazva kétségtelen, hogy a sorsjegynyeremény e rendelkezés szerint sem vehető fel a jövedelemadó alapba, mert panaszos sorsjegyek vételével és eladásával üzletszerűen nem foglalkozik s így a nyerő sorsjegy megvétele nem adótárgyát képező foglalkozás körében történt. A fent kifejtettekkel szemben nem vehető figyelembe az, hogy a V. U. 53. §-ának V. F. pontjában jövedelemként példaképen a sorsjegynyeremény is említést nyert, mert a sorsjegj'nyeremény rendelet útján jövedelemnek, szemben a törvény ellenkező rendelkezésével, nem minősíthető. Alapos tehát a panasz úgy a jövedelemadó, mint a hadinyereségadó tekintetében s e felfogás megfelel az adónovella 5. §-ában foglalt újabb törvényes intézkedésnek is. (Közig, bíróság 10.330/1920. sz.) Jövedelemadó. 1909: X. 9. §. 21. A haszonbérbe adott földbirtokon a tulajdonos által saját részére íentartott vadászati jog értékét jövedelemként számításba kell venni. (Közig, bíróság. 4670/1919. sz.) Jövedelemadó. 1916: XXVI. 14. §. 22, Városi üzem szerződéses alkalmazottja nem közszolgálati alkalmazott s innen eredő jövedelme nem mentes a jövedelemadó alól. Indokok: Panaszos a jövedelemadót támadta meg azon az alapon, hogy a székesfővárosi gázmüvek helyettes igazgatójának minőségében élvezett 5ó 2. sz.