Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 8-9. szám - Önkormányzati adóközösségek Németországban

Joggyakorlat. tát azért kifogásolta, hogy az illetéket a régi részvények értékének felemclése után fenntartotta, Holott ez után szciinte nem jár illeték, mert a es<ivcnytőke felemelésére a társaság tulajdonát képező tartalékalap használtatott fel. A panasznak nem lehetett helyet adni, mert a kereskedelmi törvény 163. §-a értelmében minden részvényest a társasági vagyonnak, tehát a tartaléktőkének is aránylagos része illeti, s ezért a részvénytőkének a tartaléktőke felhasználása mellett való felemelése sem tekinthető máskép, mint oly szerződés, amely által a felek közös célra vagyonukat egyesítik. Az illetéki díjjegyzék 89. tételének I. 2. a) pontja rendelkezéséből pedig az már nem lehet vitás, hogy az újabb vagyonegyesítésre vonatkozó szerződés után az illeték jogosan követeltetik. (Közig, bíróság 3.440/920. sz.) Törvénykezési illeték. 1914 : XLIII. 79. §. 79. Ügygondnoknak hivatalos jelentése akkor is illetékmentes, ha abban jelentésén felül díjainak megállapítását kéri. Indokok: A panasszal megtámadott illetéket azért követelik, mert panaszos, mint B. B. ismeretlen tartózkodású végrehajtást szenvedő részére a budapesti központi kir. járásbíróság által kinevezett ügygondnok, az 1916. évi április hó 5-én Pk. 411.226/1915/11. szám alatt beadott kérvény illetékét le nem rótta. Minthogy a beszerzett végrehajtási iratokból megállapíthatóan panaszos a megleletezett kérvényében, ügygondnoki díjai megállapítása iránt előterjesztett kérelmén kívül, eljárásának eredményéről is jelentést tett a bíróságnak és ekként ez a kérvény az ügvgondnokolt érdekében is beadottnak tekintendő, s minthogy az ügy díjtalan vitelére a bíróság részéről kirendelt ügygondnokot, az 1914 : XLIII. t.-cikk 79. §-a szerint illetékmentesség illeti és ennélfogva a jelen esetben is panaszos fél, mint bíróilag kirendelt ügygondnok, a gondnokolt érdekében beadott kérvény illetékét leróni nem tartozott: a panasznak helyet adva, az illeték törlését kellett elrendelni. (Közig, bíróság 356/921. sz.) Vagyonátruházási illeték. 1918: XI. 15. §. 5. t>. NO. Az ajándékozott ingók eladásáról szóló okiratot az ajándékozásról szóló okiratnak nem lehet minősíteni. Indokok: Az 1918 : XI. t.-cikk 15. §-ának 5. pontja szerint ingó dolog ajándékozása akkor esik illeték alá, ha arról okirat állíttatott ki. Minthogy pedig panaszosnak azon a m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatalhoz intézett irata, mellyel az árvaszék meghagyása folytán egy adásvételi szerződést bemutat, ajándékozásról kiállított okiratnak annál kevésbbé tekinthető, mert éppen ebben az ajándékozási szerződésként megilletékezett iratban az foglaltatik, hogy az ajándékozás szóbelileg történt s minthogy panaszos állításával szemben nincs bizonyíték arra, hogy az ajándékozásról okirat is kiállíttatott volna, a panasznak helyet adni, és az illeték törlését elrendelni kellett. (Közig, bíróság 2.418/920. sz.) Vagyonátruházási illeték. 1918: XI. 57. tj. 81. Ha a vételár a forgalmi értéknél kisebb, a hatósági becslés nem mellőzhető. Indokok: Az 1918 : XI. t.-cikk 57. §-ának utolsóelőtti bekezdése szerint, ha a vételár a forgalmi értéknél csekélyebb, a hivatkozott törvény 43. §-a szerinti eljárásnak, azaz a hatósági szakértői becslésnek, illetve ezt megelőzőleg az érték megállapítása céljából az illetékköteles féllel való egyezkedésnek van helye. Minthogy pedig a 20.000 K vételárral szemben az állampénztár ezen törvényes rendelkezés figyelmen kívül hagyásával szabta ki az illetéket 54.000 K után s minthogy a panaszolt határozat ugyancsak szabályellenesen állapította meg az illetéket 38.000 korona után becslés, illetve megegyezés nélkül, a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (Közig, bíróság 3.528/920. sz.) Magasabb illeték alkalmazása. 1916 : XXV11. lg. §. 82. A részvénytőkére folytatólagosan történt befizetések után az illetéket azon szabályok szerint kell megállapítani, amelyek a társasági szerződés megkötésének/ időpontjában érvényben vannak. 302 8 9. SZ.