Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 8-9. szám - Önkormányzati adóközösségek Németországban

Joggyakorlat. takra, a 75.000 korona visszteher alapján III. fokozatos illeték 750 K. A királyi közigazgatási bíróság tarsasági szerződés utáni illetéket nem állapított meg. A vagyonilletőség felerészének átruházása által H. Samu és H. György között tulajdonközösség létesült, ámde a tulajdonközösség magában ^/e még nem jelent társaságot, az utoWnnak jellege abban áll, hogy két vagy több személy meghatározott közös cél megvalósításában közreműködik. Az nem vitás, hogy H. György nem lett a közkereseti társaság tagja, másrészt pedig az ő és H. Samu közötti szerződéssel nem lőn megállapítva a közkereseti társaságétól különböző olyan önálló cél, amelynek megvalósítására a szerződő felek közreműködni tartoznának, a nyereség és veszteség esélyei is a közkereseti társaság üzemvitelében s nem a H. György és H. Samu egymás közötti viszonyában következvén be. Ha valaki vagyonát egy másik személynek valamely társaságban leendő hasznosítás végett rendelkezésére bocsátja, ez a ténykörülmény magában véve közöttük külön társasági viszonyt nem állapít meg. Panaszosnak tehát csak a vagyonátruházás után járó s előbb részletezett illetékeket, összesen: 1.250 koronát tartoznak fizetni. (Közig, bíróság 505/921. sz.) Osztalék illeték. III. dijj. 93. t. 2. p. 76. Az osztalékilleték a tartalékalapnak a részvényesek közötti felosztása után is lerovandó. Indokok: A panászos részvénytársaság 1917. évi március hónap ll.naDjján megtartott évi rendes közgyűlésén elhatározta, hogy eeyik 3,416.481 korona 23 fillérnyi tartalékalapját a részvényesek között részvényeik arányában felosztja. A központi díj- és illetékkiszabási hivatal a 2.000 darab két-kétezer koronás részvény mindegyikére eső 1.708 korona után II. fokozatú utalványi illetékeket szabott ki. A fizetési meghagyást helybenhagyó pénzügyigazgatósági végzést a panaszos részvénytársaság azért tartja sérelmesnek, mert az illetékdíjjegyzék 93. tételének 2. c) pontja és az 1869 : XVI. törvény 19. §-a szerint a II. fokozatú illeték a részvé nyek szelvényeitől ;lár. o pedig a tartalékalap felosztását nem szelvényekre teljesítette. A panaszt iogo.snak elismerni nem lehetett. Osztalék a részvényesek között felosztott akár egy, akár több évi tiszta nyereségnek egy-egy részvényre eső része. Az osztalék fölvételére jogosító okirat az illetékszabályok 1. §-ának/U 3. pontja szerint illeték alá esik. Ez az okirat rendszerint a részvény osztalékszelvénye, azért az illetékdíjjegyzék 93. tételének 2. c) pontja a részvények szelvényeit jelöli meg az illeték tárgyaiként. Az illetékkötelezettségnek azonban az osztalék fölvételére jogosító okirat kiállítása nem föltétele, mert az ettől járó illetéket az 1869 : XVI. törvény 19. §-a szerint részvénytársaság készpénzben tartozik leróni, az ilyen illetéket pedig az illetékszabályok 1. §-ának A) 5. pontja szerint akkor is fizetni kell, ha az utalványozásról okiratot nem állítanak ki. (Közig, bíróság 940/921. sz.) Régzvénykibocaatási Illeték. 111. díjj. 89. t. I. p. 77. Az 1920. évi XXIV. t.-c. hatálybalépte előtt felszámolt részvénytársaság csak a részvényekre tényleg teljesített befizetések után járó illetéket tartozik leróni. Indokok: A budapesti kir. törvényszéknek 4.325. kg. 2/1921. számú átirata szerint a panaszos részvénytársaságnak a 350.000 K alaptőkéjére csak 30% lett befizetve, ennek utána nedig a részvénytársaság felszámolt. Ilyen körülmények között tehát a panaszos a bélyeg- és illetékszabályok 89ő. tétel I. B. a) harmadik bekezdése szerint a részvények teljps értéke után kiszabott 2.205 K illetéknek csak 30%-át köteles befizetni, amennyiben a 70% befizetése most már be sem következhetik. (Közig, bíróság 1.369/921. sz.) Részvénykibocsátás"! illeték. III. díjj. 89. 1.1. p78. A részvénykibocsátási illeték akkor is jár, ha az alaptökefelemelés a vállalat tartalékalapjából fedeztetett. Indokok: Panaszos részvénytársaság a pénziigyigazgatóság határoza8—9. sz. 301