Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 8-9. szám - Önkormányzati adóközösségek Németországban

Joggyakorlat. IV. 16. pontja szerint illetéklerovás kötelezettségével jár. Ez az eset azonban ezúttal nem forgott fenn, mert az illetéki díjj. 13. tétele IV. 16. cl) pontjában a zárójelben előforduló „procura" megjelölés nyilvánvalóan az olyan igazgatósági tagokat érti, akik a cégjegyzéstől az alapszabályok vagy közgyűlési határozat által nincsenek elzárva, holott ezúttal cégjegyzésre nem jogosult igazgatósági tag bejegyzéséről van szó. (Közig, bíróság 4.307/919. sz.) Beadványi illeték. ILI, dijj. 13. t. IV. 4. p. 71. Ez az illeték a mozgóképszínházakat, és akkor is terheli, ha az előadás iránti kérelmet csak szóbelileg adták elő. Indokok: Nem lehetett a panasznak helyt adni a megtámadott határozatban felhozott s e bíróság által is helytállónak talált indokon felül még azért sem, mert az illetéki díjjegyzék 13. tételének IV. 4. pontjában meghatározott bélyegilleték a nyilvános eladások megtarthatása iránt előterjesztett kérvény után rovandó le, tekintet nélkül arra, hogy a kérelem írásban vagy élőszóval terjesztetik elő, s így az 1920 : XXIV. t.-c. 25. §-a erre az illetékre is vonatkozik, s nem változtat ezen a panasziratban állított, de nem bizonyított az a körülmény sem, hogy más mozgófényképszínházakkal szemben e törvényes rendelkezés alkalmazása elmulasztatott. (Közig, bíróság 762/921. sz.) Kereskedelmi levél illetéke. 1914:XLIII. 86. 72. Ha a feltételesen illetékmentes kereskedelmi levelet a perben mindkét fél használja, az illeték kizárólag azt terheli, aki a levelet először mutatta be, s a másik féltől az illetéket egyetemlegesség címén sem lehet követelni. indokok: A vitátlan tényállás szerint a panaszostól követelt egyszeres és felemelt illetéket ama kereskedelmi levél alapján írták eelő, mely a panaszos és M. V. között 1917. év folyamán bornak adásvétele iránt létesült, mely az illetékdíjjegyzék 59. tétel 4. pontja értelmében feltételesen illetékmentes; azonban a bíróság előtt perben való használat folytán a díjjegyzéktétel 5. pontja értelmében illetékkötelessé vált. A periratokból megállapított tényállás szerint a kérdéses kötlevelet másolatban a felperes M. V. mutatta be keresetlevele mellett első ízben és a panaszos mint alperes másodízben a tárgyaláskor eredetiben. Az egyszeres és a bélyeges illetékszabályok 103. §-a szerinti felemelt illeték fizetésére alsófokúlak' mindkét fél egyetemlegesen köteleztetett. Minthogy azonban a jelen esetben alkalmazandó 1914. évi XLIII. t.-c. 86. §. második bekezdése értelmében az ilyen feltételesen illetékmentes kereskedelmi levelezések a polgári bíróság előtt való használásuk folytán illetékkötelesekké válnak ugyan és a bennük foglalt ügylet minőségének megfelelő illeték alá esnek, a törvény 53. §-ának utolsó bekezdése értelmében pedig a 86. §. 2. bekezdésében jelzett illeték azt a felet terheli, aki a levelet a bírói eljárásban felhasználja, minthogy továbbá arra nézve az idézett törvény nem tartalmaz rendelkezést, hogy abban az esetben, ha a levelet mindkét fél használta, bizonyítás céljából a polgári bíróság előtt az illetékért való felelősség mindkét ,felet egyetemlegesen terhelné, s minttényállás szerint a felperes M. V. hegy végül a levelet a megállapított használta először a perben s ő az illetékkel meg is terheltetett: ezeknél fogva a panaszost, aki ugyanazt a levelet később s másodízben használta a bíróság előtt, tehát oly időben, amikor az illetéklerovási kötelezettség a másik féllel szemben már beállott volt, az előírt illetékkel törvényszerűen nem lehet terhelni, miért is az ítélet rendelkező része értelmében kellett határozni. (Közig, bíróság 99. \92\. sz.) Kereskedelmi levél illetéke. 1914: XI,III. 86. §. 73. Ha a kereskedelmi levelet a bírói illetékesség megállapítása érdekében használják fel, az illetékkötelezettség beáll. Indokok: Nem lehetett a panasznak helyet adni a panaszolt határozat törvényes okain kívül a következő indokokból: A panaszos a 100.000 K erejéig indított 1921—1918. számú keresetben, melyhez a leletezett fejtételesen illetékmentes kereskedelmi 8 9. SZ. 299