Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 8-9. szám - Önkormányzati adóközösségek Németországban

Joggyakorlat. A levonás megtagadása miatt emelt panasz alapos. Első sorban megállapította a bíróság, hogy a panaszos vállalat a jelzett követeléseket nem helyezte külön tartalékba, hanem valóban leírta. Ennélfogva a levonást azon a címen, hogy a leírt követeléseket nem behajthatatlanoknak nevezte, hanem kéteseknek, az 1909 : VIII. t.-c. 17. §-ának 6. pontja helyes értelmezése szerint megtagadni nem lehetne, mert ez arra az eredményre vezetne, hogy az ilyen követelés veszteségként akkor sem volna levonható, ha idővel a behajthatatlanság kétségtelenül be is igazoltatnék. (Közig, bíróság 2680/1920. sz.) Társulati kereseti adó. 1916 : XXXrv. 4. §. 69. önsegélyző szövetkezetek az üzletrészek 6%-át akkor is levonhatják az adóalapból, ha az üzletrészek után ennél kisebb osztalékot fizettek. Indokok: A panaszos kifogásolja az alsófokú hatóságoknak azt az eljárását, hogy az üzletrészeknek 206.348 K 53 fillért kitevő 6%-a helyett csak a tagoknak tényleg kifizetett osztalékot, 202.909 K 33 fillért vonta le és azt vitatja, hogy az 1916 : XXXIV. t.-c. 4. §-a értelmében, ha a kedvezménynek általában helye van, nem a tényleg fizetett osztalékot, hanem a kifizetésre való tekintet nélkül az üzletrészek 6%-át kell levonni. A bíróság ezt a panaszt is alaposnak találta. Az 1909 : VIII. t.-c. 19. §-a s illetve az ennek a szakasznak helyébe lépett 1916 : XXXIV. t.-c. 4. §-a az önsegélyző egyesületeket bizonyos feltételek mellett „az üzletrészek hat százalékának erejéig adómentességben" részesíti. Ez a rendelkezés az 1880 : IX. t.-c. 1. §-ának rendelkezései helyébe lépett, amely szerint a tagoknak kifizetett vagy javukra írt kamatösszeg a törzsbetétek 6%-ának erejéig levonható volt. A két törvényszöveg egymástól lényegesen különbözik. A régi törvény csak a kifizetett vagy a tagok javára írt kamatoknak a levonását engedi meg. Ezzel szemben az új törvény az üzletrészek 6%-a erejéig adómentességet biztosit. Minthogy a vonatkozó törvényjavaslat indokolása szerint is az új rendelkezés célja a szövetkezeteket addig megillető adómentességnek szélesebb alapokra való kiterjesztése volt, a két törvényszöveg között mutatkozó lényeges eltérést helyesen csak úgy lehet magyarázni, hogy a törvény célja az volt, hogy az önsegélyző szövetkezet nyeresége adómentes maradjon mindaddig, míg a 6%-ot el nem éri és csupán a 6%-ot meghaladó rész vonassék adó alá. Ily magyarázat mellett pedig most már teljesen közömbös az a kérdés, vájjon a nyereség teljesen kiosztatott-e a tagok között vagy annak egy része visszatartatott. A másodfokú határozatnak a m. kir. közigazgatási bíróságnak 8607/1909. P. számú ítéletére való hivatkozása pedig ennek az ügynek elbírálásánál irányadó nem lehet azért, mert ez az ítélet az 1880 : LX. t.-c. hatálya alatt hozatván, ez utóbbi törvény szerint bírálta el a kérdést, ma pedig ennek a törvénynek a rendelkezését már irányadók nem lehetnek. (Közig, bíróság 2895/1920. Sz.) Illetékek. Beadványi illeték. III. dijj. 13. t. IV. 16. p. 70. Cégjegyzésre nem jogosult igazgatósági tag bejegyzése iránti beadvány illetékmentes. Indokok: Cégjegyzésre nem jogosult igazeatósági tagoknak a kereskedelmi cégjegyzékbe eszközölt bejegyzésére vonatkozó beadvány és mellékleteinek bélyegilletéke a vitás. A leletfelvétel és azon alapuló illetékkiszabás téves, mert a kereskedelmi törvény 180. és 240. §-ai szerint a szövetkezetek közgyűlési jegyzőkönyveiket az illetékes törvényszéknek eredetben vagy hiteles másolatban haladéktalanul bemutatni tartoznak. Ez a kötelezettség a közéi dek szempontjából áll fenn s így a közgyűlési jegyzőkönyvek beterjesztésére vonatkozó beadványok az ilL díjj. 14. tétele g) pontja alapján illetékmentesek, hacsak a jegyzőkönyv alapján nem teljesítendő olyan bejegyzés, amely az ill. díjj. 13. tétele 298 8—9. sz.