Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 8-9. szám - Önkormányzati adóközösségek Németországban

Vegyes közlemények. 12. és 1921. január 25-ike között fennállott tiltó rendelkezésekbe ütköző cselekmények. Ez a törvény szerencsés összhangba hozza a néptörvények kérlelhetetlen rendelkezéseit a szabadgazdálkodási rendszerre való átmenet enyhítő követelményeivel. Ez a törvény az elkobzást csak a bíróságnak teszi kötelességévé. Míg a pénzügyi hatóságok a tilalmazott cselekmény elkövetőjével szemben az általános jövedéki büntető rendelkezések alkalmazásával járnak el. így ezek keretében a pénzügyi közigazgatásnak alkalma nyílik az elkövetett cselekmények egyéni mérlegelésére és az esetleg fenforgó méltányossági szempontok figyelembe vételére. 1921. január 25-től kezdődőleg az értékkivitel kérdését a 6.800/P. M. 1920. számú rendelet a szabad forgalomra átmenet szempontjának szem előtt való tartása mellett újból szabályozta. Ez a rendelet "kiegészítette lapunk folyó évi 1. számában ismertetett 6.583/P. M. számú rendeletet s előzetes bejelentési kötelezettséggel terheli azt az 1916 : XXX. t.-c. szerinti vagyonadókötelest, aki a magyar állam területén levő oly vagyonát, amely a fennálló vagyonadótörvények szerint adókötelezettség alá esik, a magyar állam területéről kivinni, postán küldeni, vagy átutalni akarja. Átutalás esetében a bejelentést, a fél megbízása alapján, az átutalást teljesítő pénzintézet is eszközölheti. Nyilvános számadásra kötelezett vállalatokat és a magyar állam területén állandó lakhellyel nem bíró külföldi állampolgárokat, amennyiben itt nem vagyonadókötelesek, bejelentési kötelesség nem terheli. Az utazási forgalomban 20.000 K értéket meg nem haladó bel- vagy külföldi pénz engedély nélkül kivihető. Továbbra is tilos maradt azonban aranynak és ezüstnek, aranyra vagy külföldi valutára szóló, valamint külföldi kibocsátású értékpapíroknak, inúzeális vagy általában műbeccsel bíró tárgyaknak, felül nem bélyegzett bankjegyeknek, a magyar koronajáradékkölcsön, a magyar földtehermentesítési kölcsön és a tiszai és szegedi nyereménykölcsön kötvényeinek kivitele. Az Országos Szeszértékesítö Részvénytársaság ügyrendjéről és a rt. állami ellenőrzéséről szól a 138.500/1921. sz. pénzügyminiszteri rendelet. Az 1921 : XLI. t.-c. 11. §-a alapján megalakult a belföldön termelt, valamint á külföldről behozott szesz értékesítéséről megbízott Országos Szeszértékesítő Részvénytársaságnak ügyrendjét külön a rt. által megállapított szabályok foglalják magukban. Az ügyrendet a pénzügyminiszter jóváhagyta, annak módosítása jóváhagyásától függ, viszont kívánságára kiegészítendő. A Rt. állami ellenőrzését az érdekelt minisztériumok kiküldöttei gyakorolják, kiknek működését elő kell segíteni, őket a Rt. közgyűléseire és a' bizottsági ülésekre kellő időben meg kell hívni. Ezen üléseken a miniszteri kiküldöttek felszólalási és indítványozási joggal birnak. A szeszárak, az eladásra felszabadítandó szesz és a denaturálási díj megállapítása végérvényesen csak, akkor történhet, ha a gyűlés kellő időben lett összehíva és a miniszteri kiküldöttek óvást nem emeltek. A miniszteri kiküldöttek kívánhatják az érdekeltség köréből esetles szakértő meghívását. Az érdekeltek a szesz kiutalása ellen 8 napon belül a Rt.-nál panaszt nyújthatnak be, mely a felügyelő bizottság határozata alá bocsátandó. Kötelesek a szeszfőzdék, finomítótelepek és szeszszabadraktárak a Rt. ügyrendszerinti rendelkezéseihez alkalmazkodni, a bejelentéseket a szesz termeléséről megtenni, a készletfelvételeket eltűrni. A Rt. működését 1921. október 1-én kezdi meg, azonban a szesz értékesítése csak október 15-től tartozik hatáskörébe, addig a szesztulajdonosok készléteikkel a törvényadta határok közt rendelkezhetnek és a miniszteri kiutalások azideig érvényesek. Büntető intézkedésképen kimondja végül a rendelet, hogy megszegése szabálytalanság, ha súlyosabb beszámítás alá nem esik, és úgy büntettetik. 8—9. sz. 293