Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 8-9. szám - Az állami számvevőszékek közjogi állása, hatásköre és hivatása

Dr. Gerber Ferenc: Az állami számvevőszékek hatásköre és hivatása. cl) Számviteli ellenőrzés jurisdikcióval és csekély közigazgatási ellenőrzési hatáskörrel: Franciaország, Spanyolország, Egyesült-Államok. e) Számviteli ellenőrzés jurisdikcióval és széleskörű előzetes közigazgatási ellenőrzései Belgium, Hollandia, Luxemburg, Olaszország, Portugália és Görögország. - , f) Számviteli és közigazgatási ellenőrzési hatáskör decentralizált ellenőrző szervekkel és szélesebb közigazgatási hatáskörrel a régi Oroszországban. g) Tiszta közigazgatási ellenőrzés Ausztriában és Magyarországon. X: Az előadottakban igyekeztem minden oldalról megvilágítani azv a viszonyt, amelyet a legfőbb ellenőrző hatóság az állami főszervekkel szemben az egyes államokban elfoglal s főbb vonásaiban érintettük hatáskörét is. Ha az előadottakból a m. kir. legfőbb állami számvevőszék szervezetére és hatáskörére nézve következtetéseket akarunk levonni, azt mondhatjuk, hogy ami közjogi állását illeti, a kormánnyal szemben való függetlenségének hatályosabb biztosítása és ezzel kapcsolatban az országgyűlés befolyásának nagyobb érvényesítése volna kívánatos, aminek folyománya az országgyűléssel való szorosabb kapcsolat volna. Ami hatáskörét illeti, szó lehetne arról, hogy a legfőbb állami számvevőszék a többi államok mintájára számadásT perekben döntő fórum legyen s ezekben az ügyekben közigazgatási bíráskodási hatáskörrel ru* háztassék fel, mely esetben, úgy mint Poroszországban bizonyos fegyelmi jogot is gyakorolhatna a számvevőségek és a számadók felett. Ez a rendszer kétségkívül a számadásvitel tökéletesítésére vezetne úgy a forma, mint a tartalom tekintetében és közvetve azzal az előnnyel is járna, hogy a számvevőségek szigorlati eljárását behatóbban ellenőrizhetné, ami nagyon is kívánatos. A számadásvizsgálat a számvevőségeknél ma évekre visszamenőleg elmaradt, sokszor nem az erre képesített munkaerők végzik s a felülvizsgálat a főnökök kezében üres formassággá sülyed, mert túl vannak terhelve az egész vonalon munkával s nélkülözik a szükséges munkaerőket. A legfőbb számvevőszéknek hatáskörébe tartozik ugyan a számadások szigorlatának mikénti gyakorlását is ellenőrizni, rendszeres számvevőszéki ellenőrzésről azonban nem lehet szó, mert csakis helyszíni vizsgálatok alkalmával, vagy valamely számadás bekívánásakor jöhet abba a helyzetbe, hogy a számadások szigorlatnál követett eljárást ellenőrizte és arra észrevételeit megtehesse. Számadásvizsgálati rendszerünk legközelebb áll az osztrákéhoz, de ott a számviteli ellenőrzés szempontjai mégis sokkal inkább érvényesülhetnek, mert a vizsgálat már a számvevőségeknél három fokozaton megy keresztül; az első munkás által foganatosított szigorlaton (Censur), a magasabb rangú1 számvevőségi tisztviselők által végzett vizsgálaton (Revisio) és a főnök által foganatosított felülvizsgálaton (Superrevisio), amihez járul még az osztrák számvevőszéknek az általa kijelölt és bekért számadások alapján teljesített közigazgatási ellenőrzése, amely természetesen a számviteli ellenőrzés szempontjait sem mellőzheti. A legfőbb ellenőrzés szerveinek összehasonlító tárgyalásából tehát azt az eredményt vonhatjuk le, hogy a magyar kir. legfőbb állami számvevőszék hatáskörének további kiépítése, kibővítése és számviteli rendszerünknek egyebek között a jelzett szempontokból való módosítása is szükséges. A reformok szükségessége az ellenőrzés terén ritkán jelentkezik oly parancsolólag mint a közigazgatás egyéb ágaiban, de a jelenlegi viszonyok, a háborút követő mizériák és felfordulás, amelyektől a számviteli és ellenőrzési szolgálat is sokat szenvedett, talán megérlelik annak szükségességét, mert a fokozatos fejlődés törvényei alól egy intézmény sem vonhatja ki magát. (Vége.) 8—9. SZ. 285