Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 8-9. szám - Az állami számvevőszékek közjogi állása, hatásköre és hivatása

Dr. Gerber Ferenc: Az állami számvevőszékek hatásköré és hivatása. A többi államok jelentéseiket a kormány vagy a pénzügyminiszter útján juttatják el a képviselőház elé, kivéve azokat az államokat, amelyek a pénzügyminisztériumnak vagy az összminisztériumnak vannak alárendelve, amelyek jelentéseiket egyenesen ezekhez is intézik. Ami a számvevőszék jelentéseinek parlamenti tárgyalásait illeti, nálunk az a gyakorlat fejlődött ki, hogy a zárszámadásvizsgáló bizottság azon üléseire, amelyeken a zárszámadást, vagy a számvevőszék jelentéseit tárgyalják, a legfőbb számvevőszék mindig képviselve van hogy a bizottságnak a szükséges felvilágosításokat megadhassa. Ugyanaly közvetlen a kapcsolat Angliában is, ahol a főellenörfőszámvevő a közszámadásokat vizsgáló parlamenti bizottság heti ülésein mindig jelen van. A német államokban a számvevőkamarák és az országgyűlések között szorosabb kapcsolat nem volt. Ami a többi államokat illeti, kétségtelen, • hogy ott, ahol a törvényhozás befolyást gyakorol a számvevőszék vezető egyéniségeinek kijelölésére, tehát a kettő között már ennélfogva is szorosabb kapcsolat létesült, a számvevőszék elnöke és egyes tanácstagjai az országgyűlés zárszámadási bizottságának tárgyalásaiba is bevonatnak. Franciaországban, ahol a számvevőszéknek közigazgatási ellenőrzési hatásköre alig van, úgy látszik, a számvevőszék és a parlament közötti közvetlen kapcsolat is hiányzik, legalább Leroy Beaulieu pénzügytanában azt javasolja, hogy a számvevőszék elnöke a parlament bizottsági tárgyalásaira is meghívassák. A parlamenthez intézett jelentéseken kívül a legtöbb államban a számvevőszék az államfőhöz külön jelentést terjeszt elő, amelyek azonban tartalmilag sok esetben nem azonosak az országgyűlésnek előterjesztett jelentéssel. Az előbbiek ugyanis rendszerint a számvevőszéknek a közigazgatás javítására vonatkozó javaslatait is felölelik. Ez a gyakorlat folyományát képezi annak, hogy igen sok államban, nevezetesen Poroszországban, He&senben, Badenben, Ausztriában, Oroszországban a számvevőszék kifejezetten az államfőnek volt alárendelve, de fennállott ez a gyakorlat azokban az államokban is, amelyeknél ez a közvetlen alárendeltség nincs meg. Talán csak a magyar legfőbb állami számvevőszék az, amelynek szervezésére vonatkozó törvények a zárszámadás elkészítéséből foiyólag a királyhoz teendő jelentésről nem tesznek említést, «je azért a zárszámadás egy díszpéldányát ő Felségének is mindig bemutatta a legfőbb állami számvevőszék. IX. Az előadottak után áttekinthető és rendszeres képét óhajtom adni annak, hogy a legfőbb ellenőrzés szervezése tekintetében az egyes államokban milyen különböző típusokkal találkozunk. A különféle rendszereket hétféle típusba lehet összefoglalni: a) Közigazgatási ellenőrzésre hivatott számvevőszék nincsen, a számviteli ellenőrzést első és végső fokon a pénzügyminiszternek alárendelt ellenőrző szervek látják el. Ide tartoznak: Württemberg, Svájc, Dánia, Svédország, Norvégia, Finnország. Ezekben az államokban a közigazgatási * és zárószámadási ellenőrzés az országgyűlési bizottságok kezében összpontosul, amit az északi államokban az országgyűlés által kinevezett fizetett revizorok készítenek elő. Lényegesebb eltérés ezen államok között Svédországban és Finnországban van annyiban, hogy a számadási perekben a végső fórumot nem a pénzügyminiszter, hanem külön e célra szervezett közigazgatási bíróság képezi. b) A felülvizsgálatra és számadási perekben második fokon való ítélkezésre, valamint a közigazgatási ellenőrzésre is hivatott számvevőszék, illetve főszámvevő kamara Bajorországban a pénzügyminiszternek, Szászországban a kormánynak van alárendelve. Poroszországban, Badenben és Hessenben azonban mint főszámvevő kamara független hatáskörrel bír . Számviteli ellenőrzési és közigazgatási ellenőrzési hatáskör számviteli ellenőrzési ügyekben a pénzügyminiszternek való alárendeltseggel, egyébkent független hatáskörrel Aneliáhan 284 8 9 sz.