Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 8-9. szám - Az állami számvevőszékek közjogi állása, hatásköre és hivatása

Dr. Gerber Ferenc: Az állami számvevőszékek hatásköre és hivatása: szék elnöke vagy helyettese mindazokra a miniszteri tanácskozásokraamelyeken a számvevőszék ügykörét érintő ügyek tárgyaltattak, meghívatott. Az 1866. évi császári rendeletnek ezt az intézkedését a NémetAusztria számvevőszékének szervezéséről szóló 1919. febr. 6-iki törvény is átvette. Hasonló rendszert még csak a régi Oroszország számvevőszékénél találunk, amelynek vezetőjét, az állam ellenőrét az 1905. október 19-iki ukáz a minisztertanács tagjává tette, amit az orosz számvevőszék különleges adminisztratív hatáskörével okoltak meg. Oroszországban ugyanis a számvevőszék feladata a költségvetés előzetes megvizsgálására is kiterjedt. Landau az orosz budgetjogról írott munkájában abban, hogy az állam ellenőrét a minisztertanács tagjává tették, az ellenőrzés legfőbb alapelveinek feláldozását látta, mert egy ember, aki az összminisztériummal résztvesz a kormányzatban, nélkülözi azt a pártatlanságot és függetlenséget, kollégái visszaéléseinek üldözésénél, amire csak a miniszterektől teljesen: független tisztviselő képes. Ügy látszik, a fenti intézkedés a számvevőszékre sem lehetett megnyugtató, mert egy 1906-iki ukáz esküvel igérte meg, hogy az állam ellenőrének a számviteli ellenőrzésre vonatkozó tevékenysége semmi körülmények között sem tartozik a minisztertanács elé. A minisztertanácsban való részvételnek ezen hátrányát még az a körülmény sem nagyon ellensúlyozhatta, hogy Oroszországban a számvevőszék súlya a tanácsülésen volt, mert ismerve a régi Oroszország közigazgatását, alig képzelhető el. hQgy mindenben ne az elnök akarata érvényesült volna. Egyébként az elnök, ha a tanácsülés határozatával nem volt megelégedve, az ügyet a birodalmi törvényszék elé vihette, amire bizonyára aligha volt eset. Egyébiránt a miniszteri tanácsokon való részvétel úgy, ahogy az Német-Ausztriában megvan, nagyobb veszedelmet nem jelent a számvevőszék függetlensége szempontjából, mert törvényszerű intézkedés nélkül is elképzelhető, hogy a számvevőszék elnökét meghívják azokra a tanácskozásokra, amelyeken a számvevőszéket érdeklő ügyeket tárgyalják. Sőt. ebben a kormány és a számvevőszék között felmerült nézeteltérések esetén a számvevőszéki álláspont erősebb megvédésének a lehetőségét is- látjuk.. A többi államokban nem találunk oly tételes intézkedéseket, amelyek a legfőbb ellenőrző hatóságnak a kormánytól való függését a fentiekhez hasonló módon juttatnák kifejezésre. Azonban bármennyire biztosítsák is törvényes intézkedések a számvevőszéknek a kormánytól való függetlenségét, bizonyos függő viszony a kormánnyal szemben mindaddig fennálL amíg a számvevőszék tanácstagjainak kinevezése a kormány hozzájárulásától tétetik függővé, illetőleg a pénzügyminiszter, vagy a kormány előterjesztésére történik s a kinevezést a kormány valamely tagja jegyzi ellen.. A kormány ellenjegyzésének szükségességét ugyan azzal indokolják, hogy a kinevezésért a kormány egyik tagijának a parlament előtt a felelősséget vállalnia kell. Akkor azonban, midőn a számvevőszék igen sok államban a közigazgatás feladatkörébe tartozó teendőket teljesít, számviteli ügyekben utasíthatja a hatóságokat, fegyelmi jogkört gyakorol s marasztaló ítéleteit a kormány közegei végrehajtani tartoznak s mindezekért a számvevőszék elnöke viseli a felelősséget: miért ne jegyezhetné ellen a tanácstagok kinevezését is a számvevőszék elnöke. Igaz ugyan, hogy a számvevőszék elnökével szemben a politikai felelősség fegyvere csakis ott alkalmazható, ahol a számvevőszék elnöke az országgyűlés határozata alapján állásából elbocsátható. Sőt ebbem az esetben erősebben is lenne érvényesíthető, mint a miniszterekkel szemben, akiket a korona, ha nincs meg az igazi parlamentárizmus, a parlament bizalmatlansága dacára is megtarthat állásukban. De ha nincs is meg az országgyűlésnek ez a fegyvere a számvevőszék elnökével szemben, ott van a jogi felelősség, amely a vád alá helyezés útján mindig érvényesíthető. VII. A számvevőszékek szervezéséről szóló törvények vagy rendeletek rendszerint csak a kőrmányhoz való viszonyának megállapítására szorítkoznak, míg a többi államhatalmi főszervekhez, nevezetesen az orszáv.280 8 — 9. sz