Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 8-9. szám - Az állami számvevőszékek közjogi állása, hatásköre és hivatása

>r. Gerber Ferenc: Az állami számvevőszékek hatásköre és hivatása. XAz állami számvevőszékek közjogi állása, hatásköre és hivatása. Irta: dr. Gerber Ferenc, legfőbb számvevőszéki tanácsos. Felolvastatott a Magyar Jogászegylet pénzügyi szakosztályának 1921. évi június hó 1-én tartott ülésén.) A kincstári hivatallal szemben való alárendeltségi viszonya abban nyilvánul, hogy a pénzügyminiszter a főellenőr-főszámvevőt az általa ki­jelölt számadások megvizsgálására utasíthatja, aki a számadások meg­vizsgálásáról szóló jelentését jóváhagyás végett a pénzügyminiszternek küldi meg. A felmerült észrevételek felett, valamint a számadókkal szemben hozott marasztaló végzések ellen fellebbezés esetén végső fokon a pénzügy­miniszter dönt s az ő hozzájárulásával állapítandók meg a számadások lezárására és felterjesztésére vonatkozó szabályok, valamint a könyvek k és számadások berendezésének módozatai is. A hivatal segédszemélyzetét és egyéb alkalmazottait — a főellenőr-főszámvevő és helyettese kivételé­\ el, kiket a király nevez k, — a pénzügyminiszter nevezi ki, úgyhogy a föellenőr-főszámvevőnek csakis azok előléptetése, felfüggesztése vagy el­mozdítása áll jogában.1) Hogy a föellenőr-főszámvevőnek ez az alárendeltsége az alkotmá­nyosság mintaképeként elismert Angliában miként volt lehetséges, ennek magyarázatát az angol közjogi és közigazgatási intézmények önálló fejlő­désében és abban a konzervatív felfogásban kell keresnünk, amely a törté­nelmi tradíciókon felépült régi intézményeket nem szívesen áldozta fel az újabb kor követelményeinek. így az 1866. június 2-iki törvény is, habár a legfőbb ellenőrzés szer­vezése tekintetében sok új és üdvös intézkedést léptetett életbe, mégis a múlttal szemben gyökeres reformot nem jelentett, mert az újonnan létesített ellenőrző szervezet ügykörében tulajdonképen csak az addig fennállott és a számviteli ellenőrzésre hivatott közszámadásokat vizsgáló tábla (Board of Audit) és a pénzügyminiszter utalványozásainak ellenőrzé­sére'; tehát a közigazgatási ellenőrzésre hivatott kincstári főellenőri hivatal iComptroller of the Exchequer) ügykörét egyesítette. Az ily módon újonnan létesített legfőbb ellenőrző hatóság működé­sének súlypontját azonban a számviteli ellenőrzés képezte s ennek tulajdo­nítható, hogy ezen minőségében a pénzügyminiszterrel szemben való alá­rendeltségi viszonyát továbbra is megtartotta, megfelelően a régi „Board of Audit" szervezetének. Ezen alárendeltsége mellett azonban a törvény a főellenőr-főszám­vevőt a parlamenttől is függő viszonyba hozza, amidőn kimondja, hogy a Coínptroller and Atiditor General a parlament mindkét házának határozatára a király által elbocsátható. Ebben a kettős alárendeltségben domborodik ki az angol számvevőszék kettős hivatása. Kétségtelen azonban, hogy a legfőbb ellenőrző hatóságnak részleges alárendeltsége a pénzügyminiszterrel szemben az angol parlamentáris kor­mányrendszer mellett korántsem rejt oly veszélyt magában, mint egy kevésbbé parlamentáris államban jelentene, miután az angol kormányzat mindenkor annyira a parlamentben gyökerezik s a parlamentre támaszko­dik, hogy itt a parlamenti többség felfogásával ellenkező kormányzat el sem képzelhető. Hogy mégis sikerült a föellenőr-főszámvevőnek a kormánytól való függetlenségét biztosítani, legjobban bizonyítja az, hogy Angliában a fő­ellenőr-főszámvevőt tényleg a parlament szervének tekintik. VI. Mint a legfőbb ellenőrző hatóságnak különleges viszonyát a kor­mánnyal szemben fel kell még említenünk, hogy Ausztriában a számvevő­')• L Juihis Hatschek i. ni. 5 9. SZ. 279

Next

/
Thumbnails
Contents