Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 8-9. szám - Az idegen pénzek átszámítása az illetékkiszabásnál

Dr. Sz. Nagy Béla: Idegen pénznemek átszámítása. vetni, a kincstár későn fogja megkapni a vagyonváltságot, a vállalat pedig bizonytalanságban lesz. Az ügyfél perjogi helyzete lényegesen romlik azáltal, hogy míg a közig, bíróságnál az előadó egy független bíró, addig az Országos Pénzügyi Tanács előtt ily óriási fontosságú ügyben pénzügyi tisztviselő az előadó, aki hivatásánál, nevelésénél és világnézeténél fogva egyoldalú álláspontot fog képviselni. Nyugtalanító az is, hogy az Országos Pénzügyi Tanács jogköre a vagyonváltság kivetésénél oly széles terjedelmű.'Anyagi és alaki jogszabály jóformán nem korlátozza, már pedig a közszolgáltatásnak határozottnak kell lenni. Azt a szerepet pedig, hogy aiz államkincstár érdekében mintegy alkudozzék a vállalattal, az Országos Pénzügyi Tanács aligha fogja vállalni, s bizonyára törvényhozási direktíva hiányában elvi alapokat fog keresni működésében. Roppant súlyos feladatok hárulnak majd a vagyonváltságmegállapítás címén az Országos Pénzügyi Tanácsra, s legnagyobb aggodalmunkat nyilvánítjuk arra nézve, hogy hogyan fog mai szervezésében ennek megfelelhetni oly rövid idő alatt, amint az az állampénzügyi érdekekből, s jogos köz- ési magángazdasági okokból kívánatos. Kívánatos volna, hogy legalább a további vagyonváltságtörvényekben az Országos Pénzügyi Tanács oly véleményező szerepkörre utaltassék, amelyre méltó, s amelyet betölteni képes is. A vagyonváltság kivetését s a jogorvoslatok elintézését bizzuk azonban sok viszontagság közepette is kipróbált eddigi szerveinkre. Az 1920 : XXXIV. t.-c. 3. §-a elrendeli, hogy a vagyonátruházási illetékek kiszabási alapjának kiszámításánál az idegen államok pénznemeiben megállapított értékeket a pénzügyminiszter által időről-időre megállapított és közzétett átszámítási kulcsok szerint kell a törvényes pénzértékre átszámítani. Mindezideig a pénzügyminiszter csak az öröklési illetékek kiszabási alapjainak kiszámításánál állapítja meg havonta az átszámítási kulcsokat, a többi illetékekre vonatkozólag pedig úgy rendelkezik, hogy az idegen államok pénznemeiben megállapított értékeket az illetékkötelezettség keletkezése napján jegyzett tőzsdei árfolyamuk szerint kell törvényes pénzértékre átszámítani. A rendelet elolvasása után két kérdés merül fel, amely magyarázatra szorulhat. Az egyik: Miért csak az öröklési illeték kiszabásánál állapít meg a pénzügyminiszter átszámítási kulcsokat, holott a pénzügyi hatóságok munkáját könnyítené meg, ha az átszámítási kulcsok használatát az összes vagyonátruházási illetékeknél elrendelné? A másik kérdés pedig az, hogy az idegen államok pénznemeiben kötött és fokozatos illetékek alá eső jogügyletek kiszabási alapjainak kiszámításánál a pénzügyminiszter átszámítási kulcs rendeletének 2. §-a alapján az idegen pénzeket a napi tőzsdei jegyzés szerint kell-e átszámítani. degen pénzek átszámítása az illetékkiszabásnál. Irta: Dr. Sz. Nagy Béla, pü. segédtitkár. 8—9. sz. 273