Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 7. szám - Az állami számvevőszékek közjogi állása, hatásköre és hivatása

Dr. üerber Ferenc: Az állami számvevőszékek hatásköre és hivatása. sokat, amelyekre költségvetési fedezet nincs, vagy amelyeknek jogosultsága kellően indokolva nincsen s ezáltal a kincstárnak érzékeny kárt okoz. Ha pedig ily parancsot nem teljesített, más esetből jolyólág részesülhet a felettes hatóság ítélkezése esetén a pénz- és vagyonkezelésért felelős számadó szigorúbb elbánásban mint egyébként. Az állami akarat megvalósítását a végrehajtó hatalom határozatának polgári peres útra való terelése még nem biztosíthatja, mert a magánjogi bíróság az esetet csak az elmarasztalt fél vagyonjogi igényei szempontjából teheti vizsgálat tárgyává, de a közigazgatási tény helyességének bírálatába nem bocsátkozhatik.. Ezenkívül könnyen lehet, hogy az elmarasztalt félt az eljárás költséges volta is vissza fógja tartani attól, hogy peres útra lépjen, míg ezt könnyebben megtehetné akkor, ha ügyében egyszerű felebbvitel folytán független közigazgatási bíráskodás mondhatna ítéletet. Igaz ugyan, hogy ott, ahol független közigazgatási ellenőrzés van,' a legfőbb ellenőrző szervnek, az állami számvevőszéknek hivatása, hogy a kormány intézkedéseit a költségvetési és egyéb az államháztartás vitelére irányadó törvényekkel egybevesse s amennyiben attól eltérést tapasztalna, erre a miniszterek figyelmét felhívja, esetleg jelentését az országgyűlésnek megtegye. Kérdés azonban, hogy a legfőbb ellenőrző hatóságnak módjában áll-e minden egyes ily esetet nyomon kísérni, bírálat tárgyává tenni s annak szabálytalanságát megállapítani, ha a panaszemelés joga a sértett fél részére biztosítva nincsen. b) Ezért elméletileg helyes és nagyon is megindokolható a számadások vizsgálatának a legtöbb alkotmányos államban elfogadott az a rendszere, amely mellett a számadások elsőfokú vizsgálata a kormánynak alárendelt számvevőségeknek képezi feladatát, míg a felülvizsgálat teljesítése, vagy csupán a számadási pernek végső fokon való lebonyolítása, tehát a számadási perben való ítélkezés egy, a kormánytól teljesen független közigazgatási bíróságra, vagy felsőbbfokú ellenőrző szervre ruháztatik, amely ezen feladata mellett még rendszerint az alkotmányos közigazgatási ellenőrzés feladatát is teljesíti. Ezen bíróságok, avagy hatóságok ítéleteivel, illetve határozataival szemben azután csak kivételesen lehet további jogorvoslatnak helye. A legtöbb államban a számvevőszék határozatai véglegesek, ellene bizonyos esetekben csak semmiségi panasszal lehet élni az államtanácshoz, vagy a semmítőszékhez, vagy az eljárás újból való. felvételét lehet kérni.1) Ahol azonban a közigazgatási úton ily módon való továbbvitelnek helye nincsen, mint Poroszországban, a szolgálati viszonyból eredő vagyonjogi igények eldöntését a peres útra lehet terelni. Ennek ""a rendszernek a hiányosságait fentebb már ismertettük; kétségtelen azonban, hogy a porosz rendszer mellett, amelynél a kormánytól független számviteli kamara határozata képezi a peres eljárás tájjgyát, ennek a rendszernek a hiányossága jiem oly szembeötlő, mint nálijttk és Ausztriában, ahol a miniszterek határozatai ellen kell a sértett Jíélnek ehhez a körülményes jogorvoslathoz folyamodnia. Érdekesen szabályozta a fellebbviteli az 1876. augusztus 25-iki badeni törvény. E szeritii. ha a pénztári tisztviselő a főszámvevő kamarának első fokon, vagy fellebbvi.tel esetén másodfokon hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított 4 héen belül a tárgyalás újból való felvételét kérheti a kamaránál. Az ügy újabb tárgyalására egy ad hoc alakított számvevő törvényszék van hivatva, amelybe a kamara tanácstagjain kívül a nem érdekelt pénzügyi hatóságok is bevonatnak. Az ilykép kibővült kamara határozatai véglegesek.2) 1) Pl. Franciaországban hatáskörtúllépés, illetéktelenség vagy a törvényes alakiságok megsértése esetén. Az államtanács az ítéletet megsemmisítheti s az ügyet újabb ítélkezés végett a számvevőszéknek egy másik kamarája elé utalhatja. Ezenkívül a számvevőszéknél is lehet az ügy újra való felvételét kérni, ha bizonyos okmányok nem terjesztettek elő. L. Qaston Jéze: Das Verwaltungsrecht der Französischen Kepublik. Tübingen, 1912. 2) L. Ernst Walz: Das Staatsrecht des Grossherzogtums Baden. Tübingen, 1903. és O. Reinhard: Zur Erríchtung eines obersten Rechnungshofes etc. Zeitschrift für die ges. Staatswissenschaft, 1903. 7. SZ. 261