Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 7. szám - Az állami számvevőszékek közjogi állása, hatásköre és hivatása

Dr. Gerber Ferenc: Az állami számvevőszékek hatásköre és hivatása. Az előadottakból tehát az a következtetést vonhatjuk le, hogy a jogállam követelményei szempontjából kívánatos, hogy a számadási perekben az ítéletet a kormánytól független ellenőrző hatóság mondja ki, amellyel szemben még bizonyos esetekben — ez egyes államok közjogi szervezetéhez képest — az erre hivatott s magas,abb fokú közigazgatási bíráskodás funkcióival felruházott szervhez semmiségi panasznak lehet helye. Mindezekből a legfőbb ellenőrző hatóság közjogi állása szempontjából pedig az következik, hogy annak még ebben az esetben is, ha csupán a számadások felülvizsgálata s az ennek folyományát képező számadási pernek lebonyolítása képezi feladatát, a kormánytól függetlennek kell lennie. De még inkább szükséges és megindokolható ez a függetlenség akkor, ha a legfőbb ellenőrző hatóság a tulajdonképeni hivatását képező közigazgatási ellenőrzés feladatát is ellátja. Mert akkor, amidőn a költségvetésnek és az államháztartás vitelére irányadó egyéb pénzügyi törvényeknek és szabályoknak helyes végrehajtását ellenőrzi, tulajdonképen az országgyűlés érdekében, annak mintegy megbízottjaként jár el. Ezért míg a legfőbb ellenőrző hatóságnak, mint a számadási perekben ítélkező hatóságnak, függetlenségét a jogállam szempontjai indokolják, a közigazgatási ellenőrzésnél ezt a függetlenséget az alkotmányos és parlamentáris állam szempontjai, mindkét hatáskör egyesítése esetén pedig mindkét szempont egyaránt teszi szükségessé. A legfőbb ellenőrző hatóságnak ez a függetlensége a legtöbb államban tényleg biztosítva van. Működésének jellege azonban az egyes államokban különböző. Közigazgatási bíráskodás jellegével bír a számvevőszék" működése Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában, Belgiumban, Hollandiában, Luxemburgban, Olaszországban és Görögországban. Fzt az intézményt az illető államokról írt közjogi munkák is nagyrészt a közigazgatási bíróságok között tárgyalják. Franciaországban a számvevőszék (Cour des comptes). rangban közvetlenül a semmítőszék után következik ]) Svédországban és Finnországban (Kammergericht, Revisionsgericht). Csakis a számadási perekben való ítélkezésre hivatott független bíróság létezik még. Azokban az államokban, amelyekben a közigazgatási ellenőrzés ellátására független hatóság szervezve nincsen, a számadásvizsgálatot elsöés másodfokon rendszerint a pénzügyminiszternek és részben a többi minisztériumoknak is alárendelt szervek látják el, a közigazgatási ellenőrzést pedig a zárszámadási ellenőrzéssel kapcsolatban az országgyűlés zárszámadási bizottsága gyakorolja, amelynek munkáját a Skandináv áilamokban még az országgyűlés által kinevezett fizetett revizorok készíiik elő. Csakis Bajorországban és Szászországban, mely államokban a legfőbb számvevőszéknek, illetve főszámviteli'kamarának szélesebb hatásköre van, feltűnő, hogy hiányzik a legfőbb ellenőrző szerv függetlensége s az első a pénzügyminiszternek, az utóbbi a kormánynak van alárendelve. A bajoi legfőbb számvevőszék alárendeltségét még érthetővé teszi az, hogy ennek szervezete még 1826-ból való, tehát csaknem évszázados múltra tekinthet vissza, de a szász főszámviteli kamara mai szervezete már újabb keletű (1914. június 30.) szélesebb hatáskörrel, mely alapjában megfelel a porosz főszámviteli kamara szervezetének, itt tehát feltűnő, hogy a törvény a főszámviteli kamarát — eltérőleg a többi német államok legfőbb ellenőrzésének újabbi szervezésénél mindenütt elfogadott alapelvtől — az összminisztériumnak rendelte alá. Hogy az 1904. évi június hó 30-iki törvény a főszámviteli kamarát nem közvetlenül a királynak rendelte alá, hanem az összminisztériumnak való alárendeltségét fenntartotta olyképen, hogy ez által feladatának gyakorlásában nem korlátozható: Löbe szerint') azon a megfontoláson nyug') L Aschehoug : Das Staatsrechl der vereinigten königreiche Schweden und Norwegen. Freiburg, lf86. — R. Erich: Das Staatsrecht des Grosstürstentums Finnland. Tübmgen, 1912 ) Ernst Löbe: Handbuch d„'S königlich sachsischen Etat-, Kassen-und Rechnungsweseu. Leipzig. 904. 1. 705. 1 262 7. SZ.