Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 7. szám - Kik kötelesek az általános forgalmi adót fizetni?

Szivarkahüvely- és papiradóról. adóköteles müvelet, mely által az adó esedékessé válik, s így bejelentendő. Az adó lefizetését a belső csomagolásra erősítendő adójegy igazolja. Az adó alól a külföldre kivitt adótárgy mentes, a postahivatalok, vasúti, és hajózási vállalatok tartoznak azonban bejelenteni azt, ha ily árú utólagos rendelkezés folytán belföldön lesz kézbesítve. A pénzügyminiszter rendeletileg állapítja meg, mily csomagolások alkalmazhatók, s hogy meg nem felelő csomagolású árú meddig hozható forgalomba, valamint megengedheti a megsérült vagy rosszul alkalmazott adójegy kicserélését, az adó fizetésére hitel igénybcvétélét. Megadózott tárgyak az adózatlanoktól elkülönítendők. Külföldről behozott szivarkahüvely és -papír után járó adó a behozatal alkalmával a vámmal egyszerre esedékes, amikor is esetleg megfelelően átcsomagolandó. Utasforgalom csekély fogyasztása ellenben nem esik adó alá. Szivarkapapír gyártásával foglalkozó üzem is, mely további feldolgozáshoz készít csak, bejelentésre és ellenőrzésre van kötelezve. Kereskedelmi forgalomban lévő készletek bejelcntendők és csak adózottak hozhatók forgalomba, mely ugyancsak jövedéki ellenőrzés alatt áll, mely arra is kiterjed, ki gyártási telepén gyártmányait fogyasztásra árusítja. Ha több személy köteles adózni, egyetemlegesen terheli őket a kötelezettség. Az árú szavatol adójáért és bírósági eljárás tárgya az adófizetés nem lehet. A behajtás, elévülés a közadók szabályaii szerint történik. Szabályellenesség és 2.000—20.000 K pénzbüntetés terheli azt. aki a jövedéki ellenőrzési megakadályozza, aki készletét igazolni nem tudja, vagy aki bejelentését elmulasztja. Jövedéki kihágást követ el és 10.000—100.000 K pénzbüntetéssel sújtandó, aki az ellenőrzés elől iratokat elrejt, vagy megsemmisít, illetve ezt megkísérli, aki adózás alól a tárgyat elvonja, aki adójegyet hamisít vagy utánoz, vagy ilyent forgalomba hoz, ez utóbbi esetekben még szabadságvesztés-büntetéssel is sújtandó. Jövedéki) ídhágás az is, ha hamis jegyű, illetve adózatlan árút valaki átvesz és büntetése az adó 4—8-szorosa. s az árú elkobzása. Üzletvezető által elkövetett kihágásért a vállalkozó szavatol, úgyszintén megbízottjáért és alkalmazottjáért. Dologi kezesség terheli pedig a kihágás tárgyát képező árút. Egyéb szabályellenesség 500 K-ig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő. A pénzbüntetés behajthatlanság esetében elzárásra változtatható át. Életbe lépett a törvény 1921. július 1-én és a m. kir. dohányjövedék saját gyártásába törvény alól kivétetett. Kincstári házbérrészesedés. Az 1921 : XVIII. t.-c. 17. §-a a házbirtokos által fizetendő, de a bérlő által megtérítendő 20%-os kincstári részesedést állapít meg. A kincstári részesedés alapja az 1918. évi házadó alapjául vett haszonérték. (Az 1917. november 1-én élvezett bérjövedelem.) Ha az épület vagy épületrész 1917. november 1-én nem volt bérbeadva és nem tartozott házbéradó alá, az 1917. november 1-ét követő elsó bérbeadás alkalmával kikötött bérösszeg az irányadó. Ha az épület egészben vagy részben házosztályadó alá esik, a kincstári részesedést olyan haszonérték után kell fizetni, amily haszonértékösszeg után 9%-os kulcs mellett az 1909 : VI. t.-c. 24. §-a szerint számított házosztályadó összegével egyenlő házbéradó iáxna. A 111.200/921. sz. a. kiadott végrehajtási utasítás szerint adómentes házak után kincstári részesedés nem jár. A kincstári részesedés 1921. augusztus 1-töl illeti meg az államot és a ház birtokosa által a lakbérnegyed első hónapjának 15. napjáig fizetendő. A felmerülhető bármilyen vitás kérdésben elsöfokon a pénzügyigazgatóság határoz, mely határozat ellen panaszt a m. kir. közig, bíróságnál lehet érvényesíteni. 258 7. sz.