Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 3. szám - A vagyonváltság-javáslatok jogorvoslati rendszere

Dr. Baumgarten: A vagyonvúltság-javaslatok jogorvoslati rendszere. « »'« H HMM M , »M HMttlfl , „„.. , ,I„X„„,„ „ »„„„ kérdésben, vájjon e mentességnek esete fennforog-e, a Pénzügyi Tanács dönt (8. §. utolsó bekezdés és 10. §. 4. bekezdés). A külföldi pénznemek és értékpapírok vagyonváltságánál a pénzügyigazgatóságnak (adófelügyelőnek) a vagyonváltságot meg­állapító határozata ellen szintén a közigazgatási bírósághoz van panasznak helye (40. §.). A tanuk és szakértők költségmegállapí­tásának viselése kérdésében ellenben a pénzügyigazgatóság (adó­felügyelő) határozatával szemben csakis a pénzügyminiszterhez lehet fordulni (40. §. utolsó bekezdés). Míg tehát az eddig tárgyalt váltságkivetéseknél, egyes kivé­telektől eltekintve, legfelsőbb fokon a közigazgatási bíróság dönt, addig a belföldi részvények váltságánál a panaszjog igen szűk térre szorul és az esetek legtöbbjében az Országos Pénzügyi Tanács dönt. Mindössze két esetben megy a panasz a közigazgatási bíró­sághoz: 1. midőn a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) a váltság­részvény kibocsátási és beszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt a váltság 25%-át kitevő készpénzbírsággal sújtja a mulasztó vállalatot (18. §.) és 2. a szövetkezetek vagyonváltságát megálla­pító pénzügyigazgatósági határozat ellen, kivéve ha a felebbezés a vagyonváltság kulcsának mérséklésére irányul, amely esetben mint felebbezési fórum a Pénzügyi Tanács dönt. Ezen kívül még csak a vagyonváltságnak a társaságok tárcájában levő idegen részvények beszámítása és visszatérítésének kérdésében van helye íelebbezésnek a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) határozata -ellen a Pénzügyi Tanácshoz (21. §.). Ha még hozátesszük, hogy a külön törvények rendelkezése íolytán alakult részvénytársaságoknál és szövetkezeteknél minden vitás kérdésben a pénzügyminiszter (a Pénzügyi Tanács meghall­gatásával) végérvényesen dönt, úgy kimerítettük a részvények és szövetkezeti üzletrészek vagyonváltságával szemben gyakorolható jogorvoslati rendszer ismertetését. Ez. esetektől eltekintve azonban a törvényjavaslat nem említi sem az elsőfokú váltság kivetését, sem pedig a fellebbezést, hanem az összes kérdésekben való döntést kizárólag a Pénzügyi Tanácsra "hárítja. Hogy ezek az esetek nem kivételek, hanem éppen ellenkező­leg a részvénytársaságok váltságánál felmerülhető leggyakorlatibb és legfontosabb esetek, ezt az alábbi felsorolás mutatja. A Pénzügyi Tanács határoz a következő kérdésekben: 1. megváltás engedélye­zése (17. §.); 2. a váltságrészvények visszaváltásának elrendelése (19. §.); 3. külföldön üzemteleppel bíró vállalat vagyonváltsági ará­nyának megállapítása (20. §.); 4. az ötven alkalmazottat foglalkoztató vállalatok váltságlerovásának elrendelése belföldi részvénytársa­ságok módjára, esetleg részvénytársasággá átalakításának elren­delése (22. §.); 5. a családi és házi részvénytársaságok kötelező valloraásadásának elrendelése és esetleg a bevallott érték 85%-ával való megváltás elrendelése (23. §.); 6. helyi érdekű vasút részvény­társaságok váltságának megállapítása (25. §.); 7. az ingatlan után fizetendő vagyonváltság százalékának megállapítása (27. §.); 3—4. sz. 89

Next

/
Thumbnails
Contents