Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 3. szám - A külföldi pénznemek és értékpapírok vagyonváltsága

Dr. Szászy György: A külföldi pénznemek és értékpapírok vagyonvdlísága, szenek külfölddé minősítése. A miniszternek az az állítása, hogy a vaiutaértékek a gazdaságilag teherviselőképes elem birtokában vannak, általában helyes. De a salgótarjáni, zsilvölgyi, erdélyi vállalatok részvényei még mint belföldi részvények kerültek az országba és nemcsak a legtehetősebb, hanem az összes rétegekben el vannak terjedve. Azok a pénzkövetelések, melyek e területekkel szemben a háború előtti időből származnak és a trianoni békeszer* ződés értelmében a területet megszerző államok valutájában lesznek fizetendők, ma még nem liquidek. Sorsuk nagyon bizonytalan; hiszen a cseh kormány tudvalevőleg — bár a békeszerződéssel ellentétben —• rendeletében kifejezetten kizárta a magyar és osztrák alattvalók ottani követeléseit a sokollá való átalakulás alól. Vájjon elvállalja-e a magyar állam e követelésekért a 20% fejében a teljes delcredere-t? Az osztrák és a monarchia többi részében lévő vagyon sem feltétlenül tekinthető külföldinek. Az az intenzív gazdasági kapcsolat, mely hazánkat e területtel összefűzte, elhomályosította és csak közjogi jelentőségűvé avatta az országhatárokat; egyes osztrák értékpapírok éppen kis emberek kedvenc befektetési értékei. A miniszter úr ítélete tehát csak a háború előtti értelemben vett vámkülföldre nézve érvényes. De, kérdezzük, lehet az ellenséges állam területén levő magyar vagyonra ma vagyonváltságot kivetni? Lehet annak befizetését idegen valutában birtokon kivüli felebbezés megengedésével (javaslat 41—42. §.) 15 nap alatt kívánni, mikor e vagyon sorsáról legtöbb esetben hét év óta a tulajdonos mit sem tud és az, amit majd megtud, bizton nem lesz rózsás; hisz e vagyon le van foglalva, fel lett számolva, sequester által kezeltetik, sokszor már árverés útján értékesíttetett és a maradvány kedvező esetben, a francia és angol egyezmény nagy vívmánynak tekintett eredménye következtében egy csekély hányad erejéig egy másik magyar adósnak magyar koronák ellenében lesz eladható? Lehet újabb adókat róni a háború előtti követelésekre, mielőtt a háború előtti tartozásokat az állam, a német Reichsausgleichgesetz mintájára, magára vállalja? A válasz, azt hiszem, felesleges. II. Mindazok a szempontok, melyek a váltságköteles külföldi értékek tárgyával szemben felhozhatók és felhozandók, kritikát mondanak a váltság magasságáról is. Helyes és elfogadható a váltság mérve a semleges külföldön, valamint, ha Amerika tényleg nem fog élni az ellenséges vagyon liquidálásának a békeszerződés 231. §-ában biztosított jogával az ottani értékek után; az ellenséges államokbéli értékek váltságának kivetése elhalasztandó; a monarchia területéhez, főleg pedig a hazánk volt területéhez tartozó értékek váltságának százalékos hányada pedig több fokozatban leszállítandó volna. Megfontolandó lehetne viszont ez esetben egy degresszivpiogressziv tétel alkalmazása. III. A legnagyobb viták e váltság formája körül voltak. A tárgyi és az alanyi adórendszer hívei évtizedes harcában ne mondjuk ki a döntő szót mi sem. A pénzügyminiszter különös helyzetben van: gyorsan, szédületes gyorsan kell műveleteit lebonyolítani és nem 84 3—4. S2.