Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1921 / 3. szám - A külföldi pénznemek és értékpapírok vagyonváltsága
l)r. Szászy György: A külföldi pénznemek és értékpapírok vagyonváltsága* áll rendelkezésére semmiféle pénzügyi szervezet. Ebből a szempontból a bevallás alkalmazását el kell fogadnunk, főleg azért, mert jobb út nincs. A részvénytársaságok bevallásának esetleg jóhiszeműen elkövetett tévedéseit túlfeleslegesen és kegyetlenül sújtja a 49. feltétlenül mellőzendő a 45. §-nak az a rendelkezése, mely az ügyvédet, a közjegyzőt, általában a törvénynél fogva titoktartásra kötelezettet a bevallás érdekében a titoktartás alól felmenti és a 89. §., mely az egy háztartásban élők között valóságos denunciálási kötelezettséget állapít meg. Mikor felejtik el már végre kodifikátoraink a szovjet-uralom emlékeit? A bevallási forma választásának van azonban egy másik következménye is. Ha az államhatalom nem követel vallomást és az adó alá vonandó tárgy értékét külső ismérvek alapján, matematikai valószínűségi számítással egymaga állapítja meg, az adózó fényűzését évi szappanfogyasztásáról, a föld értékét a dívó haszonbér magasságából, úgy elzárkózhatik a fél ellenvetései elől és — a józan mérséklet korlátai között — megállapítását computatio juris de jure-yá nyilváníthatja. De ha e megállapításra nem képes és a felet faggatja, úgy mindazt meg kell tőle kérdeznie, ami lényeges és a válasznak egyik felével nem elégedhetik meg. Az adózó valutaaktiváinak alapulvétele simplex computatio juris, mellyel szemben a passzívák feltétlenül, legalább is részben érvényesíthetők kell hogy legyenek. Nyomatékosan indokolja ezt a követelést az, hogy a valutatartozások idejekorán való visszafizetését épp az államhatalom tette lehetetlenné, azok az elveszett háború folytán váltak ily nyomasztókká, azokat a békeszerződés sokszorozta meg: mind e terheket a köz okozta, neki is kell viselnie. Figyelembe jönnek itt a még nem esedékes valutatartozások is. Az apa, kinek fia külföldön tanul, a kereskedő, kinek külföldi nyersvagy kezdőanyagra van szüksége, a kiűzött menekülő, ki vagyona roncsait leiben vagy sokolban hozta el, a beteg, aki egy külföldi üdülőhely felkeresése végett hónapokon át gyűjt egy valutaösszeget: mind tiszteletre és kíméletre érdemes prototypusok; miért lebegett a törvényszerkesztő előtt kizárólag a valutafelhalmozó Schieber internálásra méltó szörnyalakja? Két súlyos fogyatékosságot már a miniszter kiküszöbölt a javaslatból. A 39. §. a bevallást a december 19-e és a bevallás napja közötti időben maximális állagot feltüntető nap alapján kívánta. Ily követelményt az objektív rendszer nem tűr meg. Oly adatból kell következtetnünk az adóalany vagyonára, mely azzal összefügg; átmetszetet kell néznünk élete folyamából, nem pedig hosszmetszetet; egy áíiagnap állagából következtethetünk csak az összállagra, mert ha egy extrém napot veszünk erre, úgy tulaj donkép a forgalomból akarunk a vagyonra következtetni és úgy járunk, mintha a hajó hosszából a kapitány életkorát találgatnánk. E passzust a miniszter az Érdekképviseletek Tanácsának ülésén tett kijelentése szerint elejti. Módosítja tovább a 36. §-nak azt a rendelkezését is, hogy kül3—4. sz. 85