Az adó, 1920 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 3-4. szám - A hátralékos adókivetés

Benedek Sándor: A hátralékos adókivetés. szövevényei mellett ezen adó kivetésénél igazán fontos jogkérdéseket kell megoldani. Az adókivetésnek ez a módja még akkor is megfontolást igényelhet, midőn hosszú időre szóló törvényalkotásról lesz szó, de mindenesetre helytálló akkor, amidőn rendkívüli mulasztásokat kell pótolni s amikor csakugyan beállott a periculum in mora. A kontemplált kivetési eljárás mellett a fórumok következőleg alakulnak: pénzügyigazgatóság, adófelszólamlási bizottság, közigazgatási bíróság. Ez a fórumrendszer középfokon az önkormányzati elemekkel, legfelsőbb fokon a független bírósággal, kellően biztosítja az adózó felek jogos érdekeit. Jobban, mint ma, midőn az alanyi adókat a felszólamlási bizottság veti ki s így középfokú fórum nincsen. Ezáltal az adófelszólamlási bizottság is visszaadatnék természetes rendeltetésének s megmaradna felebbezési fórumnak. A tapasztalat mutatja, hogy az adófelszólamlási bizottság, mint elsőfokú kivető közeg, sok kívánni valót hagyott fenn. Ezt bizonyítja az, hogy a közigazgatási bíróság igen sok esetben kénytelen az adófelszólamlási bizottság eljárását hatályon kívül helyezni és új eljárást rendelni el. Nemcsak a feleknek, de a kincstárnak is érdeke, hogy az ügyek kellően előkészítve kerüljenek a közigazgatási bíróság elé. A históriai igazság kedvéért említem fel, hogy ezt a kivetési módot már régen sürgeti egy kiváló szakember, dr. Szterszky Vince pénzügyminiszteri tanácsos. Az eszme helyességét a pénzügyi bíráskodásban szerzett tapasztalatok is támogatják. Ad 2. A jövedelemadó alaptörvénye az 1909. évi X. t.-cikk a jövedelemadó és a III. osztályú kerelseti adó között szoros kapcsolatot létesített. A 37. §. szerint ugyanazon adókivető bizottság van hivatva arra, hogy a jövedelmet megállapítsa s ezután a jövedelem után kivesse a tárgyi adót is (III. osztályú kereseti adó), az alanyi adót is (jövedelemadó). Ettől a helyes jogi állásponttól azonban nagyon eltávolodtunk. Ma a III. osztályú kereseti adót és a jövedelemadót külön bizottságok vetik ki s a két kivetést egymással kapcsolatba hozni jogszabály tiltja. Emellett a tiltó rendelkezések mellett odajutottunk, hogy ma ugyanazon jövedelem a tárgyi adó és az alanyi adó kivetésénél sokszor megdöbbentően eltérő összegekben állapíttatik meg. Bírói gyakorlatomban például előfordult, hogy egy közismert árdrágítónak 1916. évi jövedelmét a III. "osztályú kereseti adónál 530.000 koronában s a jövedelemadónál 150.000 koronában állapították meg. Ezeknek a lehetőségeknek a kiküszöbölése nemcsak kívánatos, de feltétlenül szükséges is az igazságos adóztatás szempontjából. Már pedig ha elfogadjuk azt az elvet, hogy a szóban forgó három évi adókat a pénzügyigazgatóság tadófelügyelő) vesse ki. úgy semmi elfogadható akadályát nem látom annak, sőt célszerűségi szempontból feltétlenül szükséges, hogy az alanyi adóval egyidejűleg a pénzügyigazgatóság a III. osztályú kereseti adót is kivesse és hogy ezáltal a jövedelemadó és a 3-4. SZ. í 7