Az adó, 1920 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 1-2. szám - Uj adójavaslatok Németországban

Joggyakorlat. 6.741. szám alatt beadott kérvény elkésés okából hivatalból visszautasítható nem volt: a panasznak helyet adni. az eljárt elsőfokú hatóságokat a kérelem érdemi elbírálására, utasítani kellett. (Közig, bírósás 35.802. 1918. sz.) Illetékek. Jogilleték. III. szab. 99. §. 28. Téves ieltevésben megkötött ingatlanvételi jogügylet után kiszabott illetéket törülni csak akkor lehet, ha a szerződés még foganatba nem ment, vagy a telekkönyvi bejegyzés nem történt meg. Indokok : Az illetéket az állami kincstár a pesti 2410. számú telekkönyvi betétben fölvett 2374. helyrajzi számú telek egyhetedrészének a panaszos által G. Péternétől történt megvételétől követeli. A panaszos a fizetési kötelezettség alól való fölmentését azon az alapon kéri. hogy a budapesti törvényszék, mint telekkönyvi hatóság 1913. évi 19.039. számú végzésének alapjául szolgáló kölcsönös nyilatkozat szerint az adásvevési szerződés igazi tárgya nem a 2374. helyrajzi számú telek egyhetedrésze, hanem a 2415. számú telekkönyvi betétben fölvett 2379. helyrajzi számú ingatlan egytizenhatodrésze volt, a téves szerződéstől tehát, amelyet a telekkönyvi hatóság az annak alapján történt tulajdonjogbekebeiezés hatályon kívül helyezésével hatálytalannak nyilvánított, illeték nem jár. Az igényt jogosnak elismerni nem lehetett. Jogszabály, hogy na mind a két fél ugyanabban a lényegesen téves feltevésben kötötte meg a szerződést, a jogviszonyt úgy kell elbírálni, mintha a feltett körülmény valótlansága a szerződés bontó feltételeként volna kikötve. A bontó feltétel bekövetkezésének a jogi hatása azonos a szerződéstől való kölcsönös elállásnak a jogi eredményévél, amiből következik, hogy a bontó feltétel bekövetkezése esetében a jogügylettől kiszabott illetéket csak a kölcsönös elállás esetére az illetékszabályok 99. §-ában meghatározott feltételek mellett lehet töröltetni, vagyis csak akkor, ha a szerződés még nem ment foganatba, vagy annak alapján a tulajdonjog bekebelezése még nem történt meg. A kiszabás alapjául szolgáló szerződés alapján a budapesti törvényszék mint telekkönyvi hatóság 1913. évi 14.640. számú végzésével a tulajdonjogot a panaszos javára bekcbeleztette, az illeték töröltetésének egyik feltétele tehát nincs meg. Nem igéin élheti jogosan a panaszos az illeték töröltetését az illetékszabályok 100. §-a alapján sem, mert az ebben a szakaszban levő rendelkezés alapján az illetéket csak akkor lehet töröltetni, ha a jogügyletet bírói ítélet érvénytelennek mondja ki, a panaszos javára bekebelezett tulajdonjog bejegyzésének a telekkönyvi hatóság által való hatálytalanítása, illetőleg az előbbi telekkönyvi állapot visszaállítása pedig nem ilyen ítélet alapján történt. (Közig, bíróság 15.878/917. sz.) Adásvételi illeték. 111. dijj. 1. tétele. 29. Zárt kutatmányi jog vételára után nem 4*3%, hanem III. fokozatú illeték jár. Indokok: A panaszos azt kéri. hogy a zárt kutatmányok 35.ÜÜ0 K vételárából 4-3% illeték helyett III., fokozat szerinti állapíttassák meg. A panaszt jogosnak kellett elismerni, mert a bányatörvény 22—39. §-ában tárgyalt kizáró (a bányatörvény szerint „szabad") kutatási jog, amelyet a 16. és 23. §-ok értelmében évről-évre újra kell megszerezni, nem lévén a telek tulajdonával összekötött jog, ennélfogva azt akkor sem lehet ingatlannak minősíteni, ha a kutatási térrel együtt ruháztatik át. (Közig, bíróság 24.637/918. sz.) Közbeeső vétel. Hl. dijj. 1. tétele 30. Ingatlannak részlettörlesztésre való vásárlása akkor is adásvételi jogügylet, ha a vevő a tulajdonjogot csak az utolsó részlet befizetésével szerzi meg. 1—2. sz. 59