Az adó, 1920 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 1-2. szám - Uj adójavaslatok Németországban

jo& gyakorlat. zett szakasz, — amint az a 13. §. címfeliratából világosan kitűnik,— csupán a hadinvereségadóról rendelkezik. (Közig, bíróság 35.058/918. sz.) Hadinyereségadó. 1916 : XXIX. 4. <?. 1. p. 21. Az a körülmény, hogy valamely béke- vagy hadiév üzleteredményének megállapítása ellen az adózó jog. orvoslattal nem élt, nem fosztja öt meg attól a jogától, hogy a hadinyereségadó kivetésénél a kérdéses üzleteredmény helyessége ellen kifogást emelhessen. (Közig, bíróság 28.062/918. sz.) Társulati adó. 1916 : XXXIV. 5. §• 22. Helyiérdekű vasutaknál nemcsak az építési tökét, hanem a kocsiállomány és leltári tárgyak beszerzésére fordított összegeket is a saját tökéhez kell csatolni. (Közig, bíróság 3.410/919. sz.) Társulati ksreseti adó. 1916 : XXXIV. 7. § 23. A társulati kereseti adónak az osztalék csökkenése címén való mérséklését akkor is az illető üzletév lejártától számított 4 hónapon belül kell kérni, ha az adót e határidőn belül még ki sem vetették. Indokok: A panaszos az 1917. évi leszállítását az 1916. évi XXXIV t.-c. 7. §-a alapján kérte, mert az 1917. évre az 1911/13. években adott osztalék 90%-át nem fizetheti. A kérelmet 1918. évi június hó 26-án adta be. miután előzőleg 1918. évi május hó 18-án a leszállításra való igényét bejelentette és részletes kérvényének beadására június végéig halasztást kért. A kérvényt alsó fokon elkésés miatt visszautasították. Az emiatt előterjesztett panaszt a bíróság alaptalannak találta. Az 1916. évi XXXIV. t.-c. 7. §-a ugyanis határozottan úgy rendelkezik, hogy az adó leszállítása iránt legkésőbben a kérdéses üzleti év lejártától számított 4 hónap alatt kell folyamodni. Ez a 4 hónap 1918 ápr. 30-án járt le. A panaszos tehát csakis eddig a napig kérhette az adó leszállítását, amit módjában is volt megtennie, mert ez a 4 hónap kétségtelenül elég idő volt arra, hogy az évi eredményt legalább hozzávetőleg megállapítsa, s így módjában állott volna a leszállítás iránti kérelmét kellő időben beadni azzal, hogy a szükséges bizonyítékokat a közgyűlés megtartása után adja be. Ennek nem lehetett akadálya az sem, hogy az adó még nem volt kivetve, mert a panaszos vallomása alapján tudhatta, hogy körülbelül mily összegű adó vethető ki terhére. Az adóvallomások beadására vonatkozó szabályok pedig törvényes rendelkezés hiányában erre az esetre annál kevésbé terjeszthetők ki, mert ez a szakasz kivételes kedvezményt biztosít, ennek az érvényesítését szigorú záros határidőhöz köti és a határidő meghosszabbítására semmiféle felhatalmazást nem ad sem a miniszternek, sem más hatóságnak, sőt a határidő elmulasztásának esetére igazolást sem enged. (Közig, bíróság 3.418/919. sz.) Társulati hadinyereségadó. 1916 : XXIX. 4. §. Ií.3 24 Hátralékos kamatoknak a mérlegen kívül való nyilvántartása titkos tartalék. Indokok: A panaszos csupán az 1915. évre kivetett hadinyereségadó ellen emel kifogást, s a kérelem pontos meghatározása nélkül csupán azt kéri, hogy a hátralékos kamatok ne vétessenek teljes összegükben adóalapul, mert azok egy része valószínűleg nem fog befolyni. A panasz alaptalan. A vallomáshoz csatolt kimutatásból és a panaszos jelentéséből megállapítható, hogy az év folyamán be nem fizetett kamatokat a panaszos követelés gyanánt nyereség-veszteség számláján és mérlegében ki nem tüntette. Ezzel az eljárással követeléseit a valóságnál alacsonyabban értékelte, s így titkos tartalékot alkotott. Az 1916. évi XXIX. t.-c. 4. §. II. 3. pontja értelmében ennek a tartaléknak azt a részét, amely az adóévben gyűlt össze, a nyereséghez hozzá kell adni. Ezt a panaszos maga sem vonja kétségbe, azonban azt vitatja, hogy ezeknek a követeléseknek egy része valószínűleg nem fog befolyni, s ezért azt kéri, hogy a kamatoknak legalább 50%-a figyelmen kívül hagyassék. Minthogy azonban a fent idézett törvény a titkos 'artalékok hozzászámítását rendoli el. s minthogy kétségtelen, hogy a 1—2. sz. J 57