Az adó, 1920 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 1-2. szám - Uj adójavaslatok Németországban

Joggyakorlat. Hadinyeretégadó 191G: XXIX. 9. 8. A feíügyelöbizottsági tagságból származó jövedelem nem tekinthető az adózó személyes gazdasági tevékenységéből, a háborús gazdasági viszonyoktól függetlenül előállottnak. Indokok: A panaszos a hadinyereségadó törlését azért kéri. mert jövedelemtöbblete csupán a Pesti hazai első takarékpénztárnál viselt feíügyelöbizottsági tagságával összekötött 6.000 K tiszteletdíjából s így személyes gazdasági tevékenységéből a háború folytán keletkezett gazdasági viszonyoktól függetlenül állott elő. Minthogy azonban a pénzintézetnél viselt feíügyelöbizottsági tagsági tiszttel járó díjazás az egyes tagok tevékenységének gazdasági eredményétől független lévén, az ily működésért fizetett díj nem a díjazott tag gazdasági tevékenységének eredménye, hanem az intézet javára végzett munka ellenértéke, s így az abból eredő jövedelemtöbbletre az 1916. évi XXIX. t.-c. 9. §. utolsó bekezdésének b) pontja nem alkalmazható, panaszának helyet adni nem lehetett. (Közig, bíróság 20.105/918. sz.) Madmyereaégadó. 1916. XXIX 9. s 9 A szolgálati illetményekből eredő jövedelemtöbbletekre a kétharmadrészes kedvezményes számítás nem nyerhet alkalmazást. Indokok: Panaszos azt tartja sérelmesnek, hogy a hadinyereségadó kive résénél a szolgálati viszonyból eredő háborús és békeévbeli jövede. 'lem között mutatkozó többletet az adóíelszólamlási bizottság teljes őszszegében számításba vette, holott azt — tekintettel árral, hogy az személyes tevékenység következtében a háborús viszonyoktól függetlenül állott elő — az 1916. évi XXIX. t.-c. 9. ?-a végén b) pontban foglalt rendelkezés szerint egyharmadrész erejéig figyelmen kívül kellett volna hagyni. Ez a panasz nem jogos. A gazdasági tevékenységet folytató személy alkalmazottjának tevékenysége ugyan gazdasági tevékenység, de e tevékenységéből a szolgálatadónak gazdasági jövedelme áll elő. A jövedelem emelkedése ugyan a szolgálátadót a javadalmazás emelésére indíthatja, ez a javadalomemelés, s az alkalmazottnak ilykép keletkezett jövedelemtöbblete azonban a szolgálatadónak Tendeflkezéséből vagy az azzal történt megállapodásból, s nem magából a gazdasági tevékenységből áll elő; annak nem közvetlen, hanem csak közvetett forrása a gazdasági tevékenység. Az 1916. évi XXIX. t.-c. 9. §. utolsó bekezdésének b) pontja tehát, amely magából a személyes gazdasági tevékenységből eílőállott jövedelemtöbbletről intézkedik, a gazdasági tevékenységnél alkalmazottnak szolgálati járandóságára nem vonatkoztatható; és pedig annál kevésbé, mert a törvényhozó szándékában nem lehetett az, hogy a gazdasági tevékenységnél alkalmazottakat más alkalmazottakkal szemben előnyben részesítse. Miután pedig panaszosnak a szolgálati viszonyból eredő 1916. évi jövedelme több, mint 30.000 koronával meghaladta az ugyanilyen 1913. évbeli jövedelmet, az 1916. évre jogosan-állapították meg terhére a többlet teljes összege alapján a hadinyereségadót. (Közig, bíróság 14.190/918. szám.) Hadinyereségadó. 1916 : XXIX. 17. j 10. A hadinyereségadót az időközben elhalt személy hagyatékára és nem örököseire kell kivetni. Indokolás: Az adóíelszólamlási bizottság az 1917. évi szeptember hó 9. napján elhalt G. József 1914. és 1915. évi jövedelme után vetette ki a panaszlóra a fenti hadinyereségadókat. A panasz alapos. Ugyanis nincs olyan jogszabály, hogy az elhalt férj jövedelme után a hadinyereségadót az özvegyre kell kivetni. Az 1916. évi 145.000. számú pénzügyminiszteri utasítás 14. §-ának 6. bekezdése is csak azt mondja: „Az a körülmény, hogy a vallomásadásra köteles természetes személy időközben meghalt, a hadinyereségadóniak személyükre, illetve hagyatékukra leendő kivetésének akadályát nem képezi.'' Ebből az utasításból is nyilvánvaló, hogy az özvegyre a hadinyereségadó helytelenül lett kivetve. Csak arról lehetne szó. hogy a hadinyereségadó a néhai Q. József 1—2. sz. 51