Az adó, 1920 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 1-2. szám - Uj adójavaslatok Németországban

Joggyakorlat. csatolt bizalmas adatszerzések szolgáltak, melyek a féllel nem közöltettek s az ily bizalmas adatok csak akkor szolgálhatnak a határozat alapjául, ha a félnek mód adatik, hogy azokról nyilatkozzék és a fél kifogásával szemben az adatok valósága megállapíttatik, — figyelemmel továbbá arra is, hogy oly tények, melyekből 100.000 korona tökevagyon és ügynöknél 100.000 korona üzemi tőke lenne vélelmezhető, megállapítva nincsenek, a határozatot fel kellett oldani. (Közig, bíróság 20.090/918. sz.) Jövedelemadó. 1909: X. 58. §. 4. Ha a közig, bíróság a íelszólamlási bizottság határozatát hatályon kívül helyezte, az új eljárásban az adót az első kivetésre való tekintet nélkül kell kivetni, tehát magasabb adót is lehet megállapítani, habár az első kivetés alkalmával egyedül a fél élt panasszal. Indokok: Ezt a panaszt a bíróság figyelembe nem vehette azért, mert az előbbi eljárás az utóbbival összefüggésben nincs, s az előbbinek az utóbbira semmi befolyása nem lehet. Akkor, amikor ez a bíróság az első izben meghozott és helytelen alapokon nyugvó határozatot feloldotta, ezzel az intézkedéssel az összes eddigi eljárást s az annak eredményeként meghozott határozatot hatályon és érvényen kívül helyezte s ép ennek az intézkedésnek következményeként új, s az előbbitől teljesen független eljárás vette a kezdetét, amelynek során a bizottság az előbbi eljárás adataihoz és a hozott határozathoz — amely már nem létező — kötve egyáltalában nincs, hanem a megállapított és kiderített tényállás alapján kizárólag és teljesen függetlenül az előző és minden részében semmis, eljárás adataitól és határozataitól határoz. Ez egy teljesen új ügy, amely az előbbi és hatályon kívül helyezett üggyel már vonatkozásban nincs s egyedül a most lefolytatott eljárás alapián bírálandó el. (Közig, bíróság 23.745/1918. sz.) Jövedelemadó. 1916: XXVí. 4. §. 5. Telekértékemelkedési adó a nyers jövedelemből le nem vonható. Megokolás: Nem lehetett a panasznak helyet adni, mert sem az 1909. évi X. törvénycikkben, sem az 1916. évi XXXII. törvénycikkben nincs olyan rendelkezés, melynek értelmében az adózó által közszolgálatásként fizetett telekértékemelkedést adó, a jövedelem- és vagyonadónál az adózó javára számba veendő. (Közig, bíróság 20.325/918. sz.) Vagyonadó, 1916.: XXXH. t. c. 6. Az ügyvédi iroda berendezése nem üzemi töke, hanem bútor, tehát vagyonadó alá nem esik. Indokok: Üzemi tőke értéke gyanánt megállapított az adóíelszólamlási bizottság 40.000 K-t, üzemi tőkének minősítve az irodai berendezést és künnlevő perköltségek. Ezt a megállapítást a közigazgatási bíróság nem tette magáévá, mert az ügyvédi iroda berendezése, mint bútorzat, az 1916. évi XXXII. t.-c. 7. §. 4. a) pontja szerint nem tekinthető adóköteles vagyonnak. Ami pedig a künnlévő követeléseket illeti, megjegyezve, hogy ezt üzemi tőkének tekinteni nem lehet, hanem csak mint követelés, a tővagyon alkotó részeként jöhetne számba, a megtámadott megállapítást azért sem lehetett elfogadni, mert erre nézve megnyugtató adatok nincsenek, s mert ez a minden adat nélkül csak feltevésen alapuló becslés figyelembe nem jöhet. (Közig, bíróság .?_\4^2/918. sz.) Vagyonadó. 1916: XXXII. 13. §. 2. b. 7. Iía az ingatlan értékének megállapításánál a haszonbér szolgál alapul, a? érték meghatározásánál a haszonbérből a tulajdonos (haszonélvező) által viselt adókat le kell vonni. Indokok: A vagyonadóról szóló 1916 évi XXXII. t.-c. 13. §-ának 2. b) pontjának második bekezdése értelmében, ha az ingatlan értéke a haszonbér alapulvételével állapíttalik megí, az évi haszonbérösszegböl a törvény 4. §-ában említett adókat le kell vonni. Ebből következik, hogy abban az esetben, hogy ha az ingatlan értéke annak évi jövedelme alapulvételével áliapíttatik meg. hasonlóképen le kell vonni az ingatlan után fizetendő adókat, mert nyilvánvaló, hogy az ingatlan igazi értéke csakis a tiszta jövedelem alapulvételével állapítható meg. (Közig, bíróság 16.677/918. sz.) 50 1-2. sz.