Az adó, 1920 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 1-2. szám - Uj adójavaslatok Németországban

Kiilföla. meg adójogilag, hanem egyes haszonhajtó üzletek hozamait is. Ezzeí kapcsolatban valósul meg a javaslatban az a nagyon üdvös újítás, hogy adóalapul nem a még folyamatban levő adóév feltételezett jövedelme szolgál, hanem az azt megelőző letelt naptári évnek ténylegesen elért jövedelme. Rendkívüli sok vitát és bonyadalmat fog ez az intézkedés megszüntetni, és reá már most hívjuk fel azon tényezőink figyelmét, akik a mi Húsza iövedelemadórendszerünk — reméljük mihamarabbi — reformálásár-i hivatottak lesznek. A jövedelemadó alanya továbbra is a háztartás, (házastársak, és kiskorú gyermekek), amelynek összjövedelme a háztartás fejének személyében kerül megadóztatásra. Az adókulcs rendkívüli súlyos: az adóköteles jövedelme első 1.000 márkája után 10 százalék. A kulcs 60%-ig emelkedik, de ezt a maximumot már 500.000 márkánál eléri. Az új megterhelés súlyát különösen a középexisztenciák fogják érezni, akiknek pld. 15.000 márkányi jövedelemé után 2.310, 32.000 márkányi jövedelme után pedig 7.080 korona lesz a jövedelmi adójuk. Az adómentes létminimum összege 1.000 márkában van megállapítva, ami a mai megélhetési viszonyok mellett valóban nem mondható kielégítőnek. Ha a háztartáshoz még egy személy tartozik, úgy a létminimum 500 márkával, minden további személy után egyenkint 300—300 márkával emelkedik. Ez vajmi csekély könnyítést jelent! Igazolt rendkívüli gazdasági körülmények folytán a 20.000 márkát: meg nem haladó jövedelemnek legfeljebb a fele, a 20.000 márkát meg nem haladó jövedelemnek legfeljebb az egynegyede mentesíthető a jövedelemadó alól. Ilyen körülmények: a gyermekek neveléséből előálló rendkívüli költségek, eladósodás, testi sérülések, egyéb szerencsétlenségek stb. A teheiviselőképesség individuilázálását ezek az intézkedések nem valósítják meg. A kivető hatóságok jóindulatán és az adózók védekezésének szívósságán fog múlni, hogy mennyiben tudnak a felek igazukhoz eljutni. Az adóbeszedési eljárás lényeges újítása az, hogy a munkások jövedelmi adójár a. munkaadók szedik be olymódon, hogy tiszta bérüknek. 10%-át visszataitiák, ennek ellenében adóbélyegeket ragasztanak a munkavállalónak megváltandó adókönyvébe. Valószínű, hogy az adóbeszedésnek ezen módja által az új adóterheket a munkavállalók illetve a munkaadók ismét át fogják hárítani a fogyasztó közönségre, de á német állami financiák mai állása mellett a pénzügyminiszter erről az adóbeszedési rendszerről, még sem akar lemondani. A tőkehozadéki adóról szóló javaslat adó alá von minden tökevagyonból eredő jövedelmet, vagyis a részvénytársasági osztalékot és jutalékot, a járadékot, a bekebelezett tőke kamatát, az-állampapírok, bankbetétek kamatát, a váltóleszámítolás után fizetett kamatösszeget stb. Az osztalékszerü tőkehozadékból 20%, a fundált s fix kamatozású kamatjövedelemből pedig 10% az adótétel. Egyébként ez az új adónem sem a progressziónak, sem más modern adójogi elvek követelményeivel nem. számol: egyetlen célja az állam bevételeinek növelése, K. E. A Magyar Jogi Szemle folyó évi február hó 1-töl kezdve egy új,, ötödik, melléklappal kibővülve jelenik meg. Az új melléklap címe: „Pénz. ügyi és Közigazgatási Jog Tára". A lap szerkesztősége és kiadóhivatala a rendkívüli papirhiány dacára is megtalálta végül a módot, hogy ez az eddig hiányzott melléklap is megjelenhessék, mert rendkívül fontos feladatának tartja, hogy a közel jövőben megoldandó adózási problémák megvitatásában is élénk részt vegyen. Az új melléklap első sorban a közigazgatási bíróságnak a jövedelem-, vagyon- és hadinyereségadókra vonatkozó fontosabb határozatait fogja rendszeresen közölni és ismertetni, s így ez a melléklet a legszélesebb körök érdeklődésére tarthat számot.. A melléklap szerkesztője dr. Vargha Imre közigazgatási bíró. 48 1-2. sz.