Adó- és illetékügyi szemle, 1918 (7. évfolyam 1-10. szám)

1918 / 1. szám - Kapcsolatok a III. oszt. keresetiadó és hadinyereségadó között

Egyenes adók. — Joggyakorlat. illetve a kerületi adófelügyelőségnél kell beadni, de azok értelmében a közigazgatási bizottság adóügyi bizottsága határoz. Ez a törvénynek ismét nagyon hibás intézkedése, amely sok késedelemre és bonyodalomra fog vezetni. Semmi szükség sem volt arra, hogy az adóügyi bizottságot, azt a nehézkesen működő zsüriszerű szervet e kérdésben kifejtendő juirisdikcióval ruházzák fel. Ha a keresetiadó és a hadinyereségadó kivetésére vonatkozó iratok megvannak, amelyek a kereseti- és hadinyereségadóval megrótt kereset azonosságát bizonyítják, akkor a beszámítás kérdésében való döntés csak tisztán számtani művelet, amelyet a pénzügyigazgatóságok és adófelügyelőségek sokkal jobban végezhetnének el. mint a közigazgatási bizottság. Tengernyi iratnak ide-oda szállítását és más administrativ munkát az érdemi munkának ezt az átkos megölőjét, meglehetne takarítani azzal, ha a nemrég beterjesztett adójavaslat az 19! 6. évi XXXIII. t.-c. 4. §-ának utolsó bekezdését megváltoztatná oly irányban, hogy a beszámítási kérvények elsőfokú elbírálását, a közigazgatási bírósághoz intézendő panasz jogának fentartásával, a pénzügyi hatóság hatáskörébe utalná. Csak a teljesség kedvéért említjük meg. hogy a keresetiadó után járó állami és törvényhatósági pótlékokat természetesen csak a tényleg befizetendő keresetiadók után lehet számítani és fizettetni. JOGGYAKORLAT. 1. Bészvényekből származó jövedelemként csupán a részvények után fizetett osztalékot lehet számítani. (A m. kir. közigazgatási bíróság 1628711917. P. sz. ítélete.) Megokolás: A panasz a tőkevagyouból eredő jövedelem megállapítása ellen irányul. A tényállás ugyanis az, hogy a panaszos a F. testvérek részvénytársaság 80 részvényének a birtokosa, amely részvények osztaléka után 4000 K jövedelemhez jutott. Az adófelszólamlási bizottság ezzel szemben ugyanazon a címen a fenti 12.904 K összeget állapította meg, úgy hogy a nevezett részvénytársaság mérlegét, hatáskörét túlhaladva, fölülbírálta, annak egyes kiadási tételeit nyereségnek vette s a panaszos részvényeire eső jövedelmet önkényesen állapította meg. A panasz alapos s azért annak helyet kellett adni, mert a panaszost részvényei után megillető jövedelemnek csak azt az összeget lehetett venni, amely őt osztalék címén megillette. 2. A kincstári erdő-altisztek számára bérfizetés nélkül átengedett lakások a házadó alól mentesek. (A m. kir. közigazgatási bíróság 2236711916. P. sz. ítélete.) Indokok: Az 1909. évi VI. t.-c. 27. §-ának 8. pontja szerint gazdasági cselédlakok s az erdő- és mezőgazdasági munkásoknak bérfizetés nélkül átengedett munkáslakások állandóan mentesek a házadó alól. Megállapíttatott, hogy a jelen határozat fejezerében megjelölt házrészekben kincstári erdőaltisztek, tehát erdőgazdasági munkások bérfizetés nélkül laknak. E lakrészek tehát a törvény szerint a házadó alól állandóan mentesek. Az a kö2