Adó- és illetékügyi szemle, 1918 (7. évfolyam 1-10. szám)
1918 / 1. szám - Kapcsolatok a III. oszt. keresetiadó és hadinyereségadó között
Egyenes adók. — Joggyakorlat. rülinény, hogy a lakóházaknak e lakórészeiben lakó kincstári alkalmazottak természetben kiszolgáltatott lakást élvezvén, lakáspénz részükre nem folyósíttatik, nem vonja maga után azt a jogi minősítést, mely szerint ezek a lakórészek az alkalmazottak részére ki nem utalt, visszatartott lakáspénzeken bérbevett lakásrészeknek volnának tekinthetők. Az állami alkalmazottak ugyanis vagy a törvény által, rendes hivatali illetmém akként meghatározott évi lakáspénzt vagy pedig te (mészéiben kiszolgáltatott lakájt élveznek. Az ily lakás tehát nem a kincstár és az alkalmazott között létesült valamely magánjogi ügylet alapján, hanem a hivatali illetményeket, meghatározó törvény közjogi jellegű rendelkezése alapján illeti meg az alkalmazottat. 3. Az adófelszólamlási bizottság elnöke csak akkor szavazhat, s szavazata csak akkor lehet döntő, ha a bizottság tagjainak szavazata egyenlően oszlik meg. (A m. kir. közigazgatási bíróság 19142/1917. P. sz. végzése.) Megokolás: Az adótárgyaláson a kincstári előadó, az adóköteles kérelmével szemben ragaszkodott ahhoz, hogy az adóköteles ne csak mint a R.-féle alkalmi társaság tagja, hanem 118 drb. állat után mint önálló marhakereskedő is megadóztassék. Az adófelsz< lamlási bizottságnak, az elnökön kívül jelen volt öt tagja közül három a kincstári előadó javaslata mellett, kettő pedig az ellen szavazott. Ekkor az elnök a kisebbséghez csatlakozva, kimondotta a ha'ározatot, hogy adóköteles mint önálló marhakereskedő nem fog megadóztatni. Az elnöknek ez az eljárása az 1909. évi X. t.-c. 42. §. 3. bekezdésében foglalt abba az alaki jogszabályba ütközik, hogy az elnök csak akkor dönthet, ha a tagok szavazata egyenlően oszlik meg, mi a mostani esetben fenn nem forgott. Minthogy e szerint a bizottság határozatát alaki jogszabály sérelmével hozta meg és e miatt a határozatot érdemben alaposan felülbírálni sem lehet, a kincs táti előadó panaszának a rendelkező rész értelmében kellett helyet adni. 4. A vadászati adó visszatérítésének nincs helye azon a címen, hogy a fél a vadászati idény alatt nem vadászott vagy nem vadászhatott. {A m. kir. k'izU/atgaUí.s-i bíróság 41k2l917. P. sz. ítélete.) Megokolás: Panaszos 1914. évi jul. hó 30-án vadászjegyet váltott 1914. évi augusztus 1-tól 1915. évi július hó 31-ig terjedő érvényességgel. Panaszos 1914. évi augusztus hó 11-én az általános mozgósításra s arra hivatkozva, hogy mint népfelkelési szolgálatra köteles augusztus 1-éu jelentkezett — de augusztus 4-éu már visszakiildetett — s így vadászjegyét aug. 11-ig nem használta s hogy kétségessé vált annak további használata is, a vadászati jegy visszaváltását, helyesen a befizetett vadászati adó visszatérítését kérelmezte. Kérelmével úgy az első, mint a másodfokon elutasíttatott. A panasznak az alsófokú határozatokban foglalt és e helyütt is helyeseknek talált okokon felül még azért sem lehetett helyet adni, mert panaezos a saját beadványai szerint is tényleges katonai szolgálatot a vadászati jegy érvényességének 18