Adó- és illetékügyi szemle, 1917 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1. szám - Az ingatlanok értékelésére vonatkozó új szabályok

Klug: Az ingatlanok ériékeléséve vonatkozó új szabályok. (kataszteri tisztajövedelem, nyers házbérjövedelem) illetve azon évet megelőző évi házosztályadó veendő alapul, amely évben a kincstár joga a kiszabandó illetékre nézve megnyílt. Ez alól kivételt az idézett törvényszakasz utolsó bekezdése csakis az olyan új épületekre és toldaléképítkezésekre állapít meg, amelyeknél az adótárgy a megelőző évben még nem létezett s amelyek után az adó első ízben abban az évben állapíttatik meg, amely évben a kincstár joga az illetékre megnyílt: ezeknél tehát ezen első évi adó alapjául szolgáló nyers házbérjövedelmet, illetve az első évre kivetett házosztályadót kell a minimális érték kiszámításánál alapul venni. Ez okból az illeték megszabását teljesítő kir. hivatalok kötelesek a községi (városi) közegekhez intézendő megkereséseikben mindig világosan megjelölni, hogy mely évre vonatkozó jövedelem (kat. tisztajövedelem, nyers házbérjövedelem), illetve házosztályadó mutatandó ki. Az ideiglenesen adómentes ingatlanok minimális érteke szintén azon nyers jövedelem, illetőleg házosztályadó alapján számítandó ki, amely jövedelem (kataszteri tiszta jövedelem) után az adó kivetendő volna, illetve amely házosztályadóval az ingatlan megterhelendő lenne, ha az ideiglenes adómentesség esete fenn nem forogna. A törvény 5. §-ának 1-ső pontja értelmében az árterekben fekvő földbirtok értékelésénél a kataszteri tiszta jövedelemből levonásba ho'/andő vízszabályozási járulék alatt egyedül az a vízszabályozási illetve ármentesítési költség értendő, amely az 1881. évi XLII. törvénycikk 6 8. § aiban van tüzetesen meghatározva s mely költség után uayanezen törvény 7. §-a értelmében egyelőre a föld-, illetve általános jövedelmi pótado is visszatéríttetik. Önként érthető azonban, hoyy ezen költséglevonásnak csak abban az esetben van helye, ha az ahhoz való jogosultságot, illetve annak mérvét az illetékkötelezert felek kellően igazolják. E célból kötelesek az érdekelt felek az illető vízszabályozó vagy ármentesítő társulat által kiállítandó bizonyítvánnyal igazolni azt, hogy a fentebb jelzett kötség — úgy amint eziránt az 1881. évi XLII. t.-c. 7. § ának első bekezdése feltételesen rendelkezik — a kataszteri tiszta jövedelem megállapításánál nem hozatott levonásba s hogy ezen költségből mennyi esik évenkint az illetékezés tárgyát képező földbirtokra ? IV. A törvény 6. §-a a törvényszerű legkisebb érték kötelező alapul vételére nézve az 5. §-ban foglalt rendelkezésekkel szemben azt az egyedüli kivételt állapítja meg. hogy az illeték megszabásánál a töt vényszerű legkisebb érték, mely esetben mellőzhető. Eddig egyedül az elpusztult szólóterületekre nézve van ily irányú rendelkezés az 1891. évi I. t.-c. 8. §-ában, ellenben a házakra nézve nem volt ilyen intézkedés. Ezt a hiányt pótlandó, a törvény 6. §. kimondja, hogy abban az esetben, ha igazolva van, hogy a törvényszerű legkisebb értek kiszámításának alapjául szolgáló nyers házbérjövedelem vagy házosztályadó a megállapítás óta, a kincstár jogának az illetékre való megnyíltáig terjedő idő alatt azért csökkent, mert a há adó alá tartozó ingatlan, illetőleg annak egy része lebontás vagy elemi csapás folytán megszűnt, úgy szintén oly szőlőterületek átruházásánál, melyek annyira elpusztultak, hogv míveltetésük teljesen megszűnvén, parlagon hevernek és más mívelési ág szerint nem használhatók: az illeték alapjául szolgáló értéket — a törvényszerű legkisebb érték mellőzésével — kizárólag a törvény 4. §-ának első és második bekezdésében foglalt rendelkezések értelmében kell megállapítani. Utasítom az illetékkiszabást teljesítő közegeket, valamint a kir. pénzügyigazgatóságokat, hogy a kincstár érdekének megóvása céljából minden olyan esetben amelyben a felek e kivételes eljárás alkalmazását kérik a törvény által megkívánt igazoló adatokat az elfogadhatóság szem32