Adó- és illetékügyi szemle, 1917 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1. szám - Az ingatlanok értékelésére vonatkozó új szabályok

Klug: Az ingatlanok értékelésére vonatkozó új szabályok. által megállapított érték 5.000 koronát meg nem halad, továbbá, ha a becslés által megállapított érték az 5.000 koronát meghaladja ugyan, de a fél által bevallott értéket 10°/0-nál többel nem haladja meg. Megjegyzendő azonban, hogy értékül nem az egyes ingatlanok külön felvett értéke, hanem a megilletékezendő jogügyletben, hagyatékban stb. felvett és becslési eljárás tárgyává tett összes ingatlanok együttes értéke tekintendő. Az elözö bekezdésben említett eseteken kívül minden más esetben a költségeket az illetékkötelezett fél tartozik viselni. Amikor a kir. pénzügyigazgatóság a becslési jegyzőkönyvet a vonatkozó iratokkal együtt illetékkiszabás céljából az illetékes kir. adóhivatalnak (állampénztárnak) megküldi a foganatosított becslés költségeit is megállapítja és egyidejűleg a becslők, valamint a kiküldött tisztviselőnek kiküldetésért szabály szerint járó illetményeit az állami költségvetés «jogilletékek és díjak» XVIII. fejezet, XV. cím, 2. rovat Dologi kiadások: illetékbehajtási költségek terhére kiutalványozza. Amennyiben a becslési költségeket a törvény 10. §-a értelmében az illetékkötelezett fél viseli, egyben annak térítményeül való előírását elrendeli és ugyancsak az illetékbehajtási költségek alrovata javára bevételezi. Az ekképen előírt térítménynek a kitűzendő határidő alatt való befizetésére a felet egyidejűleg felhívja és a határidő lejárta után gondoskodik az előírt térítménynek közadók módjára való behajtásáról. A kir. pénzügyigazgatóságnak a becslési költséget megállapító határozata ellen 7-5 nap alatt a m. kir. pénzügyministeriumhoz felehbezésnek van helye. Hasonló hatáskörben ugyanígy jár el a m. kir. központi díj- ós illetékkiszabási hivatal. A törvény 4. §-a értelmében a fentiek szerint megállapított értékek (még hatósági szakértői becslés esetén is) csak akkor vehetők az illetékkiszabásnál alapul, ha azok az 5. §-ban meghatározott törvényszerű legkisebb értéknél nem csekélyebbek, különben minden esetben a törvényszerű legkisebb érték alapulvétele mellett kell az illetéket kiszabni. Ugyancsak ezen az alapon kell az illetéket kiszabni akkor is, ha a törvény 4. §-ának 2. pontjában felsorolt értékek feltüntetve nincsenek s az érték megállapításához szükséges adatok a felektől sem szerezhetők be. a pénzügyigazgatóság (közp. díj- és illetékkiszabási hivatal) pedig a szakértői becslés alkalmazását a fentiek figyelembevételével nem tartja szükségesnek. Különös súlyt kell fektetni tehát az illeték kiszabása és felülvizsgálata alkalmával a törvényszerű legkisebb érték pontos megáliapítására s annak a becsértékkel az okból való összehasonlítására, vájjon ez utóbbi a törvényszerű legkisebb értéknek megfelel-e vagy sem ? Ha különböző becsértékek állanak rendelkezésre, ezek közül mindig a legnagyobb veendő az illetékkiszabásánál alapul, még akkor is, ha szakértői becslés történt s ha már a legalacsonyabb becsérték is meghaladja a törvényszerű legkisebb értéket. III. A törvény 5. §-ában megállapított törvényszerű legkisebb értéknek minden egyes esetben kötelező kiszámítása alkalmával az illetékkiszabást teljesítő közegek mindenek előtt állapítsák meg, vájjon a felek által bemutatott vagy a hivatalból beszerzett adó- és értékbizonylatok a törvény idézett szakaszában részletesen körülírt követelményeknek megfelelnek-e, illetve tartalmazzák-e azokat az adatokat, melyeket a törvény e tekintetben előír; továbbá fordítsanak kellő figyelmet arra, hogy a kimutatott tisztajövedelemnek illetve házosztályadónak megfelelő többszörösének kiszámításánál, szorzásánál a törvényben megállapított űj szorzók helyesen alkalmaztassanak. A törvényszerű legkisebb értéknek kiszámításánál rendszerint azon évet megelőző évi adó alapjául szolgáló jövedelem 31