Adó- és illetékügyi szemle, 1917 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1. szám - Az ingatlanok értékelésére vonatkozó új szabályok

Klug: Az ingatlanok értékelétére vonatkozó új szabályok. Elismerésre tarthat számot a minisztérium azért, hogy az utasításban gondoskodni kívánt arrói. hogy az adózók szükségtelen zaklatásoknak ne legyenek kitéve. Kívánatos, hogy a kivető közegek és a pénzügyigazgatóságok is helyesen fogják fel a törvény célzatát és ne okozzanak a feleknek is, a kincstárnak is fölösleges munkát és költséget. Ennek az elkerülésére igen célszerűnek látszik az az intézkedés, hogy az egyes községekben és városokban átruházás alá kerülő ingatlanok értékéről rendszeres nyilvántartás vezetését rendeli el az utasítás. Nélkülözzük azonban az utasításban a törvény 7. §-ának közelebbi magyarázatát. Eddig is sok vita volt afelett, mit kell érteni együttes átruházás alatt. Vájjon együttes-e az átruházás akkor, ha a hagyatékhoz tartozó egyes ingatlanokat az egyes örökösök elkülönítve kapják, továbbá együttes átruházás-e a csereszerződés stb. Ezekre a kérdésekre azonban az utasítás a legcsekélyebb útbaigazítást sem ad. Hasonlóan igen izük szavú az utasítás az ingatlanok becslésénél követendő eljárás körülírásánál, ezt azonban nem lehet kifogásolni, mert itt a becslöknek lehetőén szabad kezet kell hagyni, hogy minden figyelembe vehető körülményt szabadon, legjobb lelkiismeretük szerint mérlegelhessenek s nem szabad olyan korlátokat felállítani, amelyek esetleg a kívánt célt, az ingatlanok valódi értékének megállapítását bármely irányban meghiúsíthassák. Az utasítás, amelyet ugyanazon szám alatt (149.900 1916.) de két részben adott ki a minisztérium, a következőképen szól: I. A bélyeg és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok némely rendelkezésének módosításiról szóló 1916. évi XXVII. t.-c. II. fejezete életbeléptetésének határidejéül a törvénycikk 14. §-ában nyert felhatalmazás alapján 1917. évi január hó 1-sö napjai állapítom meg és annak végrehajtása iránt a következőket rendelem : Az 1916 évi XXVII. t.-c. II. fejezete az ingatlanok után járó illetékek kiszabásánál alapul veendó értékek megállapítására vonatkozó eddigi szabályokat módosítja s az értékmegállapítás új módjaként a hatósági szakértői becslés igénybe vételéi is megengedi: a törvény 1*2. § a pedig elrendeli, hogy a törvényben foglalt határozatok mindazoknak az illetékeknek megállapításánál alkalmazandók, melyek e törvény hatálya alatt kerülnek első fokú kiszabás alá. Ehhez képest a törvény II. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, mindazokra a jogügyletekre és hagyatékokra, melyek — habár a törvény életbelépte előtt jelentettek be — bármily oknál fogva, csak a törvény hatálya alatt, azaz 1917. évi január 1-én vagy azután kerülnek első fokú kiszabás alá. Ellenben oly illetékekre nézve, melyeket 1917. évi január hó 1-je előtt tényleg mar kiszabtak, habár a fizetési meghagyást még nem is áhítottak kC vagy ha bármely okból új fizetési meghagyás kiállításának van helye, az eddigi szabályok változatlanul érvényben maradnak. I. A törvény 3. §a szerint: az 1887. évi XLV. t.-c. 3., -4. és 5. §-ai, továbbá az 1911. évi X. t.-c. 2. §-a hatályon kívül helyeztetnek. — azok heh ebe az új törvény 4., 5. és 8. §-aiban foglalt rendelkezések lépnek érvénybe. /7 A törvény é. §-a az ingatlanok után járó illetékek alapjául veendó értékelését szabályozza; a törvényszakasz 1. és 2. pontja alatt foglalt 29