Adó- és illetékügyi szemle, 1917 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1. szám - A jövedelem és a vagyonadó végrehajtása tárgyában kiadott utasítás

Egyenes adók. — Joggyakorlat. 1909. évi VIIÍ. t.-c. 13. §-a értelmében is hatályban fognak maradni, az időszerint is teljes hatályukban fennállanak. Az 1871. évi XXXIV. t.-c. 27. §-a értelmében pedig a magyar földhitelintézet jövedelmi adót az 1868. évi XXVI. t.-c. 2. §. I. osztálya szerint csak azon összeg után tartozott fizetni, mely évenként az alapítók részére jár alapítványaik kamatai fejében. E jövedelemadó helyébe lépett az 1875. évi XXIV. t.-c. szerinti üzleti adó, de fennmaradt az adóköteles jövedelem megállapítására vonatkozó jelzett kedvezmény nevezett intézet javára. Az adóköteles jövedelem ekénti megállapítása pedig kizárja ezen intézetnél, valamint az 1879. évi XXXIX. t.-c. folytán a Kisbirtokosok országos földhitelintézeténél az 1875. évi XXII. t.-c. 6. §. c) pontjában szabályozott adóbeszedési mód alkalmazását : mert abból folyólag, hogy más pénzintézetek az ilykép adósuknál beszedett adónak megfelelő kamatjövedelmet saját üzleti jövedelmük utáni adójuk szempontjából az 1875. évi XXIV. t.-c. 4. §. 3. pontja értelmében levonhatják, nyilvánvaló, hogy az 1875. évi XXII. t.-c. 6. §-ában foglalt rendelkezések nem külön adókötelezettséget állapítanak meg, hanem az üzleti adó egy részének beszedési módozatá szabályozzák, ez a módozat tehát csak azon intézetekre lehet irányadó, melyeknek adóköteles jövedelme az 1875. évi XXIV. t.-cikk szerint a mérlegszámla alapján állapítandó meg, de nem az 1871. évi XXXIV. és 1879. XXXIX. t.-c. által kedvezményezett azon intézetükre, melyeknek adóköteles jövedelme csakis az alapítók részére alapítványaik kamatai fejében fizetendő összegben áll. E kedvezményezett intézetek üzleti jövedelme ezekhez képest csak az alapítók részére évenként alapítványaik kamatai fejében járó öszszeg keretében vonható adó alá, de nem képezheti tárgyát oly tőkék kamatai utáni adónak, mely más pénzintézetek által pénzintézeteknek nyújtott jelzálogos kölcsönökből folyó kamatjövedelem után az 1875. évi XXII. t.-c. 6. §. c) pontja értelmében a kamatot fizető pénzintézet által szolgáltatandó be. Ehhez képest a Kisbirtokosok országos földhitelintézete által a d—i takarékpénztárnak nyújtott jelzálogos kölcsön után jogosulatlanul állapíttatott meg a panaszolt tőkekamatadó, miért is a panaszoknak helyet kellett adni. 12. A nyilvános számadásra kötelezett pénzintézet az általa fölvett s jelzáloggal biztosított tőkék kamatai után akkor is köteles a tőkekamatokból az 1875. évi XXII. t.-c. 6. §. c) pontja értelmében levonni és beszállítani, ha a kölcsönt záloglevelekben kapta is. (A m. kir közigazgatási bíróság 13037/916. P. sz. ítélete.) A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet némád. Indokok: A panaszos részvénytársaságot a kir. pénzügyigazgatást! g arra kötelezte, hogy a Pesti magyar kereskedelmi bankkal szemben fennálló 50.000 koronás jelzálogos kölcsöntartozása után az 1914. évi számadásai szerint erre az évre fizetett 2351 K 32 f. kamattól járó tőkekamatadót és az ennek alapján megállapított állami járulékos pót*