Adó- és illetékügyi szemle, 1917 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1. szám - A jövedelem és a vagyonadó végrehajtása tárgyában kiadott utasítás

Egyenes adók. — Joggyakorlat. adókat szolgáltassa be s illetőleg a hitelezője rovására fizesse meg. A közigazgatási bizottság adóügyi bizottságának ezt a rendelkezést helybenhagyó határozatát a panaszos részvénytársaság azért tartja sérelmesnek, mert a hitelező bank a szóban forgó kamatjövedelme után nem tőkekamatadót, hanem társulati kereseti (üzleti) adót tartozik fizetni s mert ha a tőkekamatadó fentartatik, kétszeres adóztatás fogna előállani s mert végül a kölcsön záloglevelekben adatván, mint záloglevélkölcsön, a bank terhére nem esik tőkekamatadó alá, mivel a záloglevelek kamatja, nem a bank javára eső jövedelem. A panaszt jogosnak elismerni nem lehetett, Az 1875. évi XXII. t.-c. G. §-ának c) pontja szerint ugyanis a nyilvános számadásra kötelezett társulatok által fölvett ós jelzálogilag biztosított tőkék kamatjai minden esetben tehát akkor is tőkekamatadó alá esnek, ha a tőkét az adós társulat, más nyilvános számadásra kötelezett vállalattól vette föl. Világosan kitűnik ez az 1875. évi XXIV. t.-c. 4. §-ának 8. pontjából is, amely kifejezetten azért rendeli el, hogy az ilyen tőkék kamatait a hitelező társulat nyers jövedelméből le kell vonni, azaz társulati kereseti adóval nem szabad megróni, mert azok után a hitelező társulat a tőkekamatadóról szóló törvény értelmében tőkekamatadót tartozik fizetni, amennyiben azt az adót a tőkekamatadóról szóló törvénynek már idézett 6. §. c) pontja értelmében az adós társulat a kamatélvező hitelező társulat rovására levonni és az illető kir. adóhivatalba beszolgáltatni köteles. A kétszeres megadóztatást hangoztató panasznak nincs tehát az előadottaknál fogva jogos alapja. Nem változtat végül ezeknek a törvényes rendelkezéseknek hatályosságán az a körülmény sem, hogy a panaszolt esetben a hitelező társulat a jelzálogiíag biztosított kölcsönt záloglevelekben nyújtotta, mert egyrészt ez a körülmény, csak a kölcsön folyósításának egyik módja és a kölcsönnek jelzálogos voltát nem érinti s mert másrészt arra nézve nincs törvényes rendelkezés, hogy a záloglevelekben nyújtott kölcsönnek kamatjövedelme adómentes volna. Különben is az ilyen kölcsönök kamatjövedelme utáni tökekamatadó a kamatélvezónek a terhe és nem a panaszosé, ki csak ennek az adónak a hitelező és kamatélvező rovására való levonására van törvényileg kötelezve s ennélfogva a panaszosnak, mint a kérdéses tőkekamatadó fizetését közvetítőnek a tőkekamatadó jogossága és törvényszerűsége ellen, az említett indokú panaszjoga sincsen. 22