Adó- és illetékügyi szemle, 1917 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1. szám - A jövedelem és a vagyonadó végrehajtása tárgyában kiadott utasítás

Egyenes adók. — Joggyakorlat. Indokok: A panasznál bemutatott 1913. évi december 7-én kelt és 1914. április 9-én a cégbíróságnál bejegyzett alapszabály 19. és 31. §-ai értelmében az igazgatósági tagok évi 500 K, a felügyelőbizottsági tagok pedig 200 K fix fizetésben részesülnek ugyan, azonban a részvénytársaság vezetésére hivatott szervnek tekintendő igazgatóság tagjai részére, illetve az ellenőrzési szervet képező felügyelőbizottság tagjai részére, habár fix összegben megállapított járandóság lényegben nem szolgálatért megállapított fizetésnek, hanem a jelenléti jegyeket illetve jutalékot pótló átalánynak minősítendő, s így az 1880. évi LX. törvénycikk rendelkezései értelmében III. oszt. kereseti adó alá esik. 7. A kétes követelések fedezésére tartalékalapba helyezett összegeknek a nyers jövedelemből való levonását a társaság csak kedvezményképen kérheti, s így a levonás megtagadása miatt jogsérelemről nem panaszkodhatik. (A m. Jcir. közigazgatási híróság 1647 5j 1916. P. sz. ítélete.) A magyar királyi közigazgatás bíróság a panasznak helyet nem ad. Indokok: A panaszos szövetkezet azt tartja sérelmesnek, hogy az 1915. évi 14786. számú pénzügyministeri körrendelet ellenére az általa 1914. évben a kétes követelések fedezésére tartalékba helyezett 50.000 korona le nem vonatott. Minthogy azonban a panaszos által idézett pénzügyministeri körrendelet szövegéből is nyilvánvaló, hogy említett körrendeletében a pénzügyministeris csak kedvezményképen engedi meg az ilyen veszteségi tartalékalapba helyezett összegek levonását, azok levonásának tehát, a pénzügyministernek hivatalból hitelesített másolatban csatolt rendelete értelmében sincs törvényes alapja és pedig annál kevésbé, mert a panaszos maga sem állítja, hogy a veszteségi tartalékalapba helyezett 50.000 koronának megfelelő követelése behajthatlanság címén tényleg leíratott volna s így a panaszos törvény alapján nem igényelheti ennek a veszteségi tartalékalapba helyezett 50.000 koronának a levonását. 8. A fogyasztási szövetkezet által az üzleti feleslegből a vásárló tagoknak visszafizetett nyereségvisszatérítés nem üzleti adó alá eső kereseti nyeremény. (A m. kir. közigazgatási bíróság 282811915. P. sz. ítélete.) A magyar királyi közigazgatási bíróság kimondja, hogy a panaszos szövetkezet által üzleti feleslegéből a vásárló tagoknak visszafizetett nyereségvisszatérítés az adóalaphoz hozzá nem számítható. Indokok: A panaszos azt vitatja, hogy a kimutatott üzleti feleslegnek az a része, amelyet a szövetkezet alapszabályszerűen á vásárló tagoknak vásárlásaik arányában nyereségvisszatérítés címén kifizet, az üzleti jövedelemnek nem része s így adó alá sem vonható. Erre a panaszpontra nézve a bíróság a panaszos kifogását alaposnak találta a következő okokból: A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójának alapja az a jövedelem, amely magát a vállalatot, mint egységes személyiséget, összességet illeti meg. Fogyasztási szövetkezetnél a nyereség az eladott