Adó- és illetékügyi szemle, 1917 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1. szám - A jövedelem és a vagyonadó végrehajtása tárgyában kiadott utasítás

F.gijenes adók. — Joggyakorlat. 5. A nyomdavállalat épületében a hírlapok szerkesztősége és kiadóhivatala részére használt helyiségek házadó alá tartoznak. (A m. kir. közig, bíróság 17349/1916. P. sz. ítélete.) A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyt nem ad. Indokok: A szerkesztőség és kiadóhivatal által elfoglalt helyiségekre nézve az állandó adómentesség címén az 1914. és 1915. évi adó törölhető nem volt, mert ezek a helyiségek nem tekinihetők gyári üzem céljaira szolgáló és az idézett törvényszakasz 9. pontja szerint adómentes, hanem az ugyanezen törvénypont értelmében, mint nyitott helyiségek, nem adómentes helyiségeknek. 6. A nyilvános számadásra kötelezeti vállalatok igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjainak ebben a minőségben járó illetményei akkor is III. oszt. kereseti adó alá esnek, ha azokat «fizetés» címén s előre meghatározott összegekben állapították is meg. (A m kir. közigazgatási bíróság 11394/1916. P. sz. ítélete.) I. A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyt nem ad. Indokolás: Helytelen az 1875 évi XXIX. t.-c. 2. §-ának az az érteltelmezé>e, hogy a részvénytársaságok igazgatósága és felügyelőbizottsága tagjainak ebbeli minőségekben járó javadalma IV. oszt. kereseti adó alá tnrtozik akkor, ha ez a javadalom «fi/ietés»> címén állapíttatik meg, mert az említett funkcionáriusok nem állanak a részvénytársaságokkal szolgálati viszonyban, azoknak nem hivatalnokai, nem közegei, hanem a társaság tagjai: a részvényesek által a társaság ügyeinek intézésével megbízottak, kik a közgyűlés által bármikor elmozdíthatók állásukból. Az 1875: XXIX. t.-c. 2. §-a III. d) pontjának az a rendelkezése, hogy az igazgatótanács tagjainak a jelenléti jegyekért járó összegek tartoznak III. osztályú kereseti adó alá, nem teszi indokolttá a más elnevezés alatt kiszolgáltatott járandóságoknak a IV. oszt. kereseti adó alá vonását, mert ama törvény hozatala idején csak a jelenléti jegyek szerint való díjazás volt gyakorlatba s a törvényhozás kétségkívül azt akarta, hogy a szóban levő funkcionáriusok javadalmazása III. oszt. kereseti adó alá vonassék. Tekintve még azt is, hogy a törvényhozás által az 1915: XXI. t.-c. 7. §-áníik 4. pontjában tett azon kijelentés, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok s egyletek igazgatósága és felügyelő bizottsága tagjain-ik ebl>eli minőségükben bármi elnevezés szerint járó javadalma az 1914:XLVI. t.-c. 5. §-ában említett jövedelmek közé tartozik, miután ez utóbbi törvény a III. oszt. kereseti adó alá tartozó haszonhajtó foglalkozásokról intézkedik, az 1875 : XXIX. t.-c. 2. §-ának hiteles magyarázatául tekintendő, ki kellett mondani, hogy a panaszló igazgatósága és felügyelő bizottsága tagjainak ezen minőségükben fizetés címén kiszolgáltatott járandóságai jogosan vonattak III. oszt. kereseti adó alá. H. (A m. kir. közigazgatási bíróság 14508/1916. P. számú ítélete.) A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet nem ad.