Adó- és illetékügyi szemle, 1917 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1. szám - A jövedelem és a vagyonadó végrehajtása tárgyában kiadott utasítás

Egyenes adók. — Joggyakorlat. JOGGYAKORLAT. 1. A földbirtok jövedelmének megállapításánál a szokásos haszonbér-átlagon felül számításba kell venni a saját gazdasági tevékenységre eső nyereséget is. (A m. kir. közigazgatási bíróság 10986/1916. P. sz. ítélete.) A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak nem ad helyet. Indokok: A földbirtokból eredő jövedelemre vonatkozó panasz nem vezethetett eredményre, mert önkezelésben levó földbirtoknál abban az esetben, ha a tiszta nyereség a szokásos haszonbérösszegekhez való arányosítás útján állapíttatik meg, a haszonbérösszegen felül külön számítani kell a saját gazdasági tevékenységre eső nyereséget is, már pedig ha a bizottság által alkalmazott 18 K szokásos haszonbérösszegen felül az imént említett nyereséget csak 50r'/0-kal számítjuk is, az eredmény túlhaladja a bizottság által az összes földbirtok után megállapított 18.738 K és az erdők után még külön megállapított 1860 K jövedelem összegét; a panaszolt megállapítás tehát a félre nézve végeredményében nem sérelmes. 2. Magyarországon nem lakó külföldi állampolgárnak magyarországi vállalatok részvényeiből származó jövedelme jövedelemadó alá nem vonható. (A m. kir. közigazgatási bíróság 18333/1916. P. sz. ítélete). A magyar királyi közigazgatási bíróság a kincstári előadó panaszának helyet nem ad. Megokolás: A bizonyítási eljárás adatai szerint a bepanaszolt fél norvég állampolgár és a kivetési iratok szerint bécsi lakos, tehát oly külföldi, aki a magyar szent korona országaiban nem lakik s mint ilyen jövedelemadókötelezettség szempontjából, az 1909. évi X. t.-cikk 1. §. 4. pontjának rendelkezései alá esik. Miután pedig a most hivatkozott törvényszakasz taxativ rendelkezéseiből kitűnően az ily külföldieknek magyarországi vállalatok, pénzintézetek részvényeiből eredő jövedelme jövedelemadó alá nem vonható: a kincstári előadó arra irányuló panaszának, hogy a bepanaszolt félnek a cs.-i vasút, és a W.-gyár részvénytársaság részvénytársaság részvényei után élvezett jövedelme adókötelesnek moudassék ki, — helyet adni nem lehetett. 3. Külföldön lakó külföldi magyar honossal szemben fennálló üzleti követelésének kamatjövedelme után jövedelemadóval meg nem róható. (A m. kir. közig, bíróság 5068/1916. P. sz. ítélete.) A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet ad s az azzal megtámadott jövedelemadónak törlését elrendeli. Megokolás: Az adófelszólamlási bizottság a megtámadott adót azon 60.000 K kamatjövedelem alapján állapította meg, melyet R. E. fiai gráci bőrgyáros K. E. budapesti bőrkereskedőtől ez ellenében fennállott tőkekövetelése után élvezett. Az 1909 : X. t.-c. 1. §-ának 4. pontja értelmében az idézett szakasz 3. pontja alá nem tartozó külföldieknek a magyar szent korona országaiból folyó és a magyar törvények szerint tőkekamat és járadék adó alá eső jövedelmeik után csak akkor vannak jövedelem15